Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

Az évek óta a Nobel-díj egyik esélyeseként emlegetett Krasznahorkai László a bizottság indoklása szerint „erőteljes, látnoki életművéért” érdemelte ki a díjat, „ami az apokaliptikus borzalom közepette is megerősíti a művészet erejét”.

A már korábban is számos magyar és nemzetközi elismerést begyűjtő szerző életművének hosszabb ismertetője kiemeli, hogy Krasznahorkai 1954-ben egy olyan „eldugott, falusi környéken” született, ahol aztán Sátántangó című 1985-ös, az áttörést meghozó könyve játszódott (a laudáció természetesen említi Tarr Béla filmjét is). Idézik Susan Sontagot, aki „az apokalipszis mesterének nevezte ki” az írót Az ellenállás melankóliája című (magyarul 1989-ben, angolul 1998-ban megjelent) könyvének elolvasása után.

Az életművet bőven ismertető szövegben ezt olvashatjuk Krasznahorkairól: „a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló közép-európai epikus hagyomány nagy írója, amit az abszurd és a groteszk túlzás jellemez. De több is rejlik benne, és hamarosan kelet felé fordul, hogy egy szemlélődőbb, finoman kalibrált hangnemet vegyen fel.” Krasznahorkai László előtt egy magyar író kapta meg az irodalmi Nobel-díjat: Kertész Imre, 2002-ben.

Krasznahorkai László művei a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján itt találhatók.

A Nobel-díjhoz készült hivatalos illusztrációt Niklas Elmehed készítette.