Láthatatlan dalszerzők

A magyar dalokról és dalszerzőkről szóló sorozat harmadik epizódja a dalszerzés láthatatlanságát világítja meg és kultikus magyar dalszövegírók munkásságát járja körbe. A Dalszerző tematikus videósorozatában Szepesi Mátyás gitáros, énekes és dalszövegíró kulisszatitkokat és érdekességeket oszt meg a magyar populáris zene új és régi történetéből. Minden videót egy részletes cikk és egy playlist is kísér, amelyek itt, a dalszerzo.hu-n érhetőek el. 

Bár a popszakma elsősorban „alanyi” műfaj, a dalszerzők egy része mégis láthatatlan. Ennek oka sokrétű: egyrészt a műfaj születésének első pillanatától kezdve szükség volt olyanokra, akik gyorsan képesek voltak mások bőrébe bújni. A szórakoztatóipar előadó és előadás centrikus, ahol a sztárokat nem elsősorban zeneszerzői vagy szövegírói képességeik miatt választják ki, és bár nem kizárt, hogy az idő múlásával ők is megtalálják magukban a szerzői vénát, dalaikat sokszor készen kapják. A dalt tehát valakinek meg is kell írnia. A popzene másrészt egyre kötöttebb műfaj egyre szerteágazóbb feladatokkal, ezért a dalszerzés bizonyos részfeladataiba sokszor vonnak be szakembereket. Az Egyesült Államokban egy sikeres popdal jogdíjai átlagosan több mint kilenc szerző között oszlanak meg. Egyre fontosabb a hangszerelés is, és bár ezt a zenei jog még nem követte le, ma már sokak szerint a produceri munka bizonyos elemei is a dalszerzés részei. Lássuk, hogyan lesz valaki a könnyűzene szürke eminenciása!

Sokan kezdik színpadi zenészként, de aztán kikopnak, egészen egyszerűen azért, mert jobban megtalálják a helyüket stúdióban vagy a dolgozószobájuk íróasztala mögött, mint a színpadon. S. Nagy István, minden idők egyik legsikeresebb, EMeRTon-díjas hazai dalszövegírója például dobosként kezdte, és bár nem ragadt a színpadon, az ott töltött idő pont elég volt arra, hogy megismerje első megbízóit ‒ innentől szövegírói képességeit kamatoztatta. Hat évtizedes pályafutása során olyan örök klasszikusok társszerzője volt, mint a Máté Péter-féle Elmegyek, Korda György slágere, a nemrég másodvirágzását élt Reptér, a Neoton-féle Kell, hogy várj és a több előadó átdolgozásában legendássá vált Nekem a Balaton.

Minden idők egyik legsikeresebb és legtermékenyebb hazai producer-dalszerzője Szabó Zé, aki közel 150 toplistás dalt jegyez zeneszerzőként és producerként. Pályája kanyargósan indult Gyuláról, ahol a gitáros szárnypróbálgatások után a billentyűkre váltott. A szentesi gimnáziumban töltött idő alatt ismerte meg Szekeres Adriennt, akit meghívott zenekarába. Budapestre végül azért költözött, hogy Cserháti Zsuzsa zenekarában játszhasson, de innen még gyakran visszajárt Gyulára, mivel ő lett a szintén helyi Magna Cum Laude menedzsere. És bár a producerkedést még „otthon” elkezdte, munkája Budapesten szökött szárba igazán. Kézről kézre adták az előadók, játszott a Kisstadionban a TNT billentyűseként 2005-ös búcsúkoncertjükön, azóta pedig ‒ nagyjából egy évtizede ‒ teljesen beszippantotta volna a tévés- és stúdiómunka. Jól látható, hogy az ilyen feladatokhoz szükséges holisztikus szemlélet elsajátításának alapját adta, hogy legalább négyféle szakember logikáját képes használni munkája során.”

A gitár a mai napig a legkézenfekvőbb „belépő hangszer” a könnyűzenébe. Nem véletlen, hogy a „szürke eminenciások” közül rengetegen először gitározni kezdtek. Az elmúlt öt évtized legsikeresebb dalszövegírói, Horváth Attila és Sztevanovity Dusán is gitárosként kezdték zenei pályájukat ‒ Sztevanovity a Metró tagjaként komoly sikerek mellett. Színpadi karrierje végével tíz évet töltött a Magyar Televíziónál szerkesztő-műsorvezetőként. A reflektorfényen kívül töltött évei azonban még termékenyebbek voltak: több száz dal szövegét írta, ezek közül nem egy vált időtlen klasszikussá. Presser Gáborral, állandó „tettestársával” az LGT karrierjének második felében kezdtek el együtt dolgozni és vitték tovább a közös, filozofikus gondolatiságot Zorán (Dusán öccse), Presser, Kovács Kati, Katona Klári, Kern András és mások lemezeire. A magyar popzene történetében megkerülhetetlen A padlás című musical is, amit közösen írtak.

Az Artisjus-életműdíjas Horváth Attila, ahogy említettem, szintén gitározni tanult, Soul Bridge nevű zenekarával koncertezett is. Színpadi pályája után olyan előadókkal dolgozott együtt, mint a Piramis, a Korál vagy Horváth Charlie, és szerzőtársaival olyan kulcsdalokat adott az egymást követő generációknak, mint a Ha volna két életem, a Homok a szélben vagy az Az légy, aki vagy. Olyan előadók bőrébe bújt bele Csaknem ezer dalszöveget felölelő életműve során megannyi zenekar és előadó „bőrébe bújt bele”, szöveget írt a 100 Folk Celsius, a Bojtorján, Cserháti Zsuzsa, Deák Bill Gyula, Bayer Friderika, Delhusa Gjon, Eszményi Viktória, Heilig Gábor, Koncz Zsuzsa, Tóth Vera, Varga Miklós és Zámbó Jimmy számára.

Somogyvári Dániel, a legsikeresebb fiatal mainstream producer eleinte az extrém metal műfajával próbálkozott gitárosként, de a színpadi zenélést nála is hamar felváltotta a háttérmunka. Egészen sajátos módon indult produceri pályafutása: tizenegy évesen egy gabonapelyhes dobozban talált egy CD ROM-ot egy zeneszerkesztő programmal. Autodidakta módon képezte magát és jutott fel a csúcsra. Eleinte zenei alapokat készített előadóknak, majd a Keleti Blokk nevű egykori összművészeti komplexumban a folyosón összebarátkozott Szekeres Andrással (Junkies) és Bérczesi Róberttel, így dolgozhatott a Hiperkarma harmadik lemezén. Ezután őt is kézről kézre adták az előadók, az elmúlt években olyan produkciók bízták rá a naprakész megszólalást, mint ByeAlex, Szakács Gergő, a Follow The Flow, a legfrissebb generációból pedig Azahriah, Desh és Manuel.

Vannak azonban olyan dalszerzők is, akik sosem álltak színpadon. Hujber Szabolcs Artisjus-díjas dalszövegíró például magyar‒portugál szakot végzett tanár és szerkesztő, aki legnagyobb sikerei mellett PhD-fokozatot is szerzett alkalmazott nyelvészetből. Doktori disszertációját Bródy János dalszövegeinek retorikai elemzéséből írta, tollának líraibb hegyéről pedig olyan előadók szövegei kerültek ki, mint a Margaret Island, Rácz Gergő, Freddie, Pápai Joci, Berkes Olivér, Péterfy Bori, a Magashegyi Underground, vagy Zséda. Szerzői munkásságáért 2020-ban Artisjus-díjat kapott.