Lehet, hogy nem kerek dal, de kevésbé kiszámítható

Itt vannak az új Suno-modellek, köztük egy „vad”, kiszámíthatatlanul viselkedő AI. A Universal és a Sony szerint ez is jogsértő, csak megpróbálták „tisztára mosni” – ezt egy 9 milliárd dolláros perben próbálják bizonyítani. Az IFPI lefektette a csalások elleni fellépés alapelveit; sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, de több fontos terjesztő nem. Az egyiket, a DistroKidet szintén beperelte a Universal. A Spotify-t bojkottáló zenekar kénytelen volt visszarakni a katalógusát, mert ez az „anyagi realitás”, de mindenkit kérnek, hogy ne ott hallgassa őket. Elindult a hivatalos magyar vinyleladási lista. A YouTube a valós nézettséget jelentősen túlbecsüli. A nyár amerikai, rekorddöntögető slágere 14 millió dollár jogdíjat hozott.

Suno: új modellek, köztük egy „vad”, „kreatív” AI

A Suno bemutatta új modelljét, pontosabban modelljeit. A v6 az eddigi leggyorsabb és legjobb hangminőséget nyújtó modell. Érdekes újítás a v6-wild, ami „kevésbé kiszámítható, változatosabb” (ahogy a hivatalos bejelentés fogalmaz), vagyis lehet, hogy nem azt adja a felhasználónak, amire az számított, vagy akár nem is feltétlenül rendes, kerek dalokat, viszont váratlan meglepetésekkel tud szolgálni. Ez a két modell csak az előfizetők számára elérhető, az ingyenes felhasználók a v6-minit kapták.

A részletekről a Suno vezérigazgatója, Mikey Shulman beszélt a Billboardnak. Sokszor hangsúlyozta, hogy az új fejlesztéseket a zeneipari partnerekkel együttműködve alakították ki, vagyis a megkötött megállapodások túlmentek a licencelésen, és a termékfejlesztésbe, a hosszú távú gondolkodásba is bevonták a kiadó partnereket (a „wild” modellt például meg nem nevezett, de rendkívül kreatív alkotókkal együtt alakítgatták).

Elárulta, hogy hamarosan jön majd a remixelés, feldolgozás stb. lehetősége is a Sunóra. A kérdésre, hogy a számos készülő, hasonló alkalmazástól mi fogja ezt megkülönböztetni, azt válaszolta, hogy számukra az a fontos, hogy a felhasználó számára élvezetes legyen ezek készítése, vagyis nemcsak az eredményre, hanem a folyamatra is figyelnek. Hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak a jogtulajdonosok, hanem kifejezetten az alkotók beleegyezése is szükséges a remixelési lehetőséghez.

A Billboard újságírója arra is rákérdezett, hogy akkor mostantól él-e a bevételmegosztás a jogtulajdonosokkal (már akikkel van megállapodás), amire Mikey Shulman azt válaszolta, hogy „hamarosan”; azt sejtette, hogy az üzleti modellek még alakulóban vannak. A v6 modell betanításánál csak a Warner katalógusát használták; a BMG-vel kötött megállapodást a fejlesztéshez képest túl későn jött, de majd az ő katalógusuk is bekerül a Sunóba.

Illetve a Believe és az annak tulajdonában lévő TuneCore által terjesztett olyan zenék is, amelyek alkotói ehhez hozzájárulnak – a velük kötött, harmadik nagy megállapodásukat egy nappal a v6 bejelentése előtt hozták nyilvánosságra. A Believe vezérigazgatója azt is tisztázta, hogy a zenészek explicit hozzájárulására van szükség, és azt is megtehetik, hogy az egyes AI-szolgáltatásokról külön-külön döntenek, megismerve a megállapodások részleteit.

Sony, Universal: a Suno továbbra is jogot sért, csak ezt megpróbálja „tisztára mosni”

A v6 modell miatt a Sunóval már korábban perben álló két major, a Universal és a Sony új pert indított. Szerintük ugyanis a Suno továbbra is jogot sért, csak éppen ezt a tényt megpróbálják „tisztára mosni”.

A majorök ügyvédei több érvet is felhoztak emellett. Az egyik az, hogy a Suno bevallottan nemcsak a Warner jogosított katalógusát használta a modell kialakításakor, hanem a korábbi felhasználói interakciókat. Vagyis amikor egy promptra két különböző eredményt adott ki, és a felhasználó jelezte, hogy melyik szerinte a jobb, akkor abból az AI szintén tanult valamit arról, mi tetszik az embereknek, mit tartanak fülbemászónak stb.

Márpedig ezek a felhasználói interakciók azokra a zenékre érkeztek, amiket a korábbi, bevallottan a Universal és a Sony katalógusába tartozó zenéken betanított modellek állítottak elő. Vagyis így a korábban jogosulatlanul felhasznált értékeket „továbbvitték az új modellbe is” – fogalmaz a vádirat, amiből a Music Business Worldwide idéz hosszan.

A majorök szerint ráadásul joggal feltételezhető, hogy a v6 modell létrehozásánál használták az ún. „tudáslepárlás” módszerét, ami azt jelenti, hogy a régebbi, ún. „tanár” modell átadja a tudását az új, „diák” modellnek. Ez esetben ha a v6 előtti modellek jogsértőek voltak, akkor a v6 szintén az lesz, hiába nem használták közvetlenül a felperesek jogvédett zenéit a betanításánál.

A majorök emellett hivatkoznak arra is, hogy a Suno több jogosítási szerződést kötött (noha amúgy Mikey Shulman gondosan kerüli ezt a kifejezést, mindig partneri megállapodásokról beszél), ami azt bizonyítja, hogy igenis létezik jogosítási piac – mint arról részletesen itt írtunk, ez azért fontos, mert a méltányos használat egyik tesztje az, hogy a felhasználás sérti-e a jogvédett alkotás piaci értékesíthetőségét. A Suno szerint nem létezik jogosítási piac, a majorök szerint a megkötött szerződésekkel a cég elismerte, hogy létezik.

Fontos eleme még az új pernek, hogy több mint 61 ezer dallal bővítették a listát, amiknek a jogellenes felhasználásával a Sunót vádolják. Ez azt jelenti, hogy a megítélhető legmagasabb kártérítés már meghaladja a 9 milliárd dollárt.

Széles körű iparági összefogás a csalások ellen

Streaming Integrity Initiative (SII) néven indított kezdeményezést az IFPI a stream csalások ellen. Az SII célja, hogy meghatározza azokat az alapokat, amelyekre építve „meg lehet előzni és fel lehet deríteni a csalásokat, majd reagálni azokra”. Ezt öt fő területre bontották le:

•  Ellenőrzés: mind a zenét feltöltők identitását, mint a jogosultságukat alapos ellenőrzésnek kell alávetni. Ez a feltöltők identitása esetén a Know Your Customer (KYC) protokollokat jelenti, aminek az interneten része lehet pl. a személyazonosító iratok ellenőrzése, az adatok összevetése hivatalos adatbázisokkal.
• Tartalomszűrés: a jogsértés, a csalások és az „AI-jal kapcsolatos kockázatok” szűrése hatékony eszközökkel.
• Cselekvés: a csalásgyanús tevékenységek észlelése, kivizsgálása, a következmények enyhítése, fellépés a visszaeső elkövetők ellen.
• Megosztás: ahol jogilag lehetséges, ott a különböző szolgáltatások és platformok között mozgó rosszhiszemű szereplők adatainak megosztása.
• Mérés: a mindig változó csalások elleni fellépés hatékonyságának mérése és folyamatos megerősítése.

Mint a Music Ally megjegyzi, a kezdeményezés a legtöbb terhet az online terjesztőkre helyezi. Ezért is fontos, hogy a kezdeményezés első aláíró között ott vannak a majorök és a független kiadókat képviselő szervezetek mellett fontos terjesztők is – viszont hiányzik a Believe / TuneCore, a DistroKid, a UnitedMasters, valamint a TikTok SoundOn szolgáltatása. Nyilvánvalóan a legfontosabb feladatok egyike ezeknek a megnyerése. Erre utal is az IFPI vezérigazgatója, aki a hivatalos közleményben külön üdvözli azokat a terjesztőket, amelyek „példát mutatva az elsők között csatlakoztak a kezdeményezéshez.”

A Universal pert indított a DistroKid ellen

Az SII-t (eddig) alá nem író, az új zenék nagyjából 40%-át terjesztő DistroKid ellen a Universal pert indított, többek között a platformok „AI-sloppal elárasztása” miatt. Mint a Music Business Worldwide írja, a kiadó jogászai leszögezi, hogy a vélelmezett jogsértés nem az, hogy „AI-generált zenéket terjesztenek, amelyeket egyértelműen ilyenként jelölnek meg”, hanem az, hogy a DistroKid megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat, hamis képet fest magáról és ebből más piaci szereplők kárára profitál.

A Universal szerint miközben a „AI-slopot” (is) terjeszt, azt állítja magáról, hogy független (emberi) művészeket képvisel, harcol a csalás ellen (tagja például a 2023-ban alakult Music Fights Fraud Alliance-nek), fellép a jogsértések ellen. A vád szerint a valóságban a DistroKid teret enged a rosszhiszemű szereplőknek, mert „ez növekedéshez és a piaci érték emelkedéséhez vezet” – írják. Vagyis, ahogy a Complete Music Update magyarázza, a DistroKid közvetlenül nem profitál abból, ha valaki ezrével tölti fel az AI-generált zenéket, hiszen az üzleti modelljük az, hogy éves díjért korlátlan feltöltést lehet náluk végezni – közvetlenül viszont a nagy mennyiségű AI-zene befogadása a DistroKid piaci részesedését növeli, ez pedig a cég piaci értékelésére is kihat.

A vád egy másik része szerint a DistroKid ezer, konkrétan megnevezett dallal kapcsolatban kapott jelzést a Universaltól arról, hogy azok jogsértőek (pl. engedély nélkül készült remixek), de ezek terjesztését nem állította le. Ez utóbbi pont hasonlít ahhoz, amivel a Universal 2024-ben a Believe-et és a TuneCore-t vádolta meg; ez az eljárás peren kívül megegyezéssel ért véget.

A DistroKid közleményében azt hangsúlyozta, hogy „rendkívül komolyan vesszük a szerzői jog védelmét, a csalások megelőzését”; folyamatosan befektetnek azoknak a problémáknak a megoldásába, amikkel egyébként az egész iparág küzd. Mint írják, sajnálatos, hogy a Universal „a peres utat választotta a bejáratott iparági eljárások helyett”.

Sylvan Esso: visszakerült a zenénk a Spotify-ra, de ne hallgassatok ott

2025-ben több előadó is azzal tiltakozott a Spotify-alapító Daniel Ek hadiipari befektetései ellen, hogy eltávolíttatta a zenéjét a platformról. (A leghíresebb a Massive Attack volt közülük – pontosabban lett volna, mert ugyan a zenekar megkérte a Universalt a diszkográfiájuk eltávolítására, ez máig nem történt meg.) Ezek között volt a Sylvan Esso is. Nemrég azonban a duó fele, Amelia Meath az Instagramon bejelentette, hogy kénytelenek visszahelyezni a katalógusukat.

Mint mondta, a politikai álláspontjuk nem változott meg, és nagyon jó volt, amíg tartott – de az az igazság, hogy egyrészt sejthető, másrészt előre nem látott nehézségekkel járt a döntés. Végül nyilvánvalóvá vált, hogy ha a csapatuk minden tagját meg akarják tartani és ki akarják fizetni, akkor nem fenntartható, hogy nincsenek ott a Spotify-on. Szóval visszakerültek a zenéik, de mindenkit kért arra, hogy ne ott hallgassa őket – miközben tudja, hogy a lejátszásaik 82%-a a Spotify-ról jön. „Nagyon frusztrál, de ez a valóság, az anyagi realitás” – mondta Meath. A Sylvan Esso jelenleg majdnem 470 ezer havi hallgatót vonz a Spotify-on, legnépszerűbb daluk hallgatottsága 85 millió, míg a YouTube-on a szám klipjének ötmillió a nézettsége.

Elindult a magyar vinyl toplista

A MAHASZ által működtetett Hivatalos magyar slágerlisták oldal mostantól a heti vinyleladási adatok alapján összeállított Vinyl Top 10 listát is közli. Az első listát bongor 2025-ös Extázis című albuma vezeti, ami már elérte a platinalemez minősítést, Fonogram-díjat kapott, valamint a kritikusok kedvenc magyar albuma is volt az évben. A második helyen Demjén Ferenc Hat című albuma, aminek újrakiadása augusztusban jelent meg, fekete és márványos narancssárga vinyl kivitelben. Új és régi külföldi lemezek mellett még a Heaven Street Seven és a Wellhello egy-egy albumának újrakiadása a top 10 magyar szereplője.

A MAHASZ közleménye bemutatja a vinyleladások alakulását 2015 és 2025 között. Ebben az évtizedben majdnem nyolcszorosra emelkedtek a példányszámok: 34 ezerről majdnem 270 ezerre. A közlemény szerint éves szinten nettó 1,2 milliárd forintos piacot jelent most a vinyl Magyarországon.

A szórakoztatóipar és kultúra az egyik leghatékonyabb nézőmegtartó

Augusztus végén vezette be a YouTube azt, hogy a videók nyilvános nézettségébe nemcsak a legalább 30 másodpercig tartó megtekintések számítanak bele, hanem minden egyes alkalom, amikor a videó egyáltalán elindul – beleértve azt is, amikor pl. egy hírfolyamban görget a felhasználó, és automatikusan elkezdődik a lejátszás. Tulajdonképpen már nem is a nézettséget mutatja ez a szám, hanem hogy hányan „találkoztak” a videóval.

Természetesen a hirdetőket ez a mérőszám annyira nem érdekli, ezért a régit is megtartották, és a videók feltöltői is látják ezt az adatot, immár Tényleges megtekintések / Engaged views néven. Az Agentio ügynökség több helyen idézett adatai szerint átlagban ez a tényleges nézettség a mutatott nézettség 60%-a körül van. Az általuk vizsgálta kategóriák közül az oktatás szerepelt a legjobban (a mutatott nézettség 63%-a tényleges), a második helyen állt a „szórakozás és kultúra” kategória, 60%-kal. A fitnessz és a technológia témájú videók esetén átlagban a mutatott nézettség kb. fele a tényleges.

Kb. 14 millió dollár bevételt hozhatott a nyár amerikai slágere

Az Egyesült Államokban olyan sikert aratott Ella Langley Choosin’ Texas című dala, hogy már 22-szer került a Billboard Hot 100 lista élére – ez rajta kívül egyetlen dalnak sikerült eddig, az All I Want for Christmas Is You-nak. A Billboard becslése szerint kb. 13,9 millió dollár, vagyis kb. 4,4 millárd forint jogdíjbevételt hozhatott ez a siker a jogtulajdonosoknak. Ennek jó része, 10,5 millió dollárt az amerikai felhasználások után keletkezett.

Ebből a hangfelvételi oldal kb. 8 millió, a szerzői oldal kb. 6 millió dollár – ami sokkal jobb arány annál, mint ahogy pl. a stream jogdíjakon osztozik a két oldal. Ez annak köszönhető, hogy az amerikai rádiókban is arat a dal, és ezután a hangfelvételi jogok tulajdonosai közismerten nem kapnak jogdíjat. Persze azt, hogy a kiadó és Ella Langley, illetve a zeneműkiadó és a szerzők – Langley mellett Luke Dick, Miranda Lambert és Joybeth Taylor – milyen arányban osztoznak ezen az összegen, azt nem nyilvános szerződések szabályozzák. Fontos hangsúlyozni, hogy a Billboard szakértői becslésekre támaszkodik, nem hivatalos adatokra.