Magyarország az EU egyik legjobban növekvő zenei piaca

Másodszor közölt külön adatokat az Európai Unióról a hangfelvétel-kiadók nemzetközi szövetsége, az IFPI. A riport szerint „az EU a zeneipar növekedésének motorja”. 2024-ben a hangfelvételek utáni bevételek az Unióban összesítve 5,7 milliárd eurót tettek ki (kb. 2 230 millárd forint), ami a globális piac 20,7%-át jelenti. Az előző évhez képest 9,1%-os volt a növekedés. Ez a plusz 470 millió euró magasabb, mint amennyivel a kiadói bevételek növekedtek az USA-ban, Kínában és Brazíliában – együttvéve.

A növekedés főként a streamnek, ezen belül is az előfizetéseknek köszönhető. Az előfizetők számának emelkedése mellett fontos faktor volt az, hogy a legnagyobb szolgáltatók (Spotify, Deezer, YouTube Music / Premium) mind emelték az áraikat 2023-ban vagy ’24-ben. Jelentősen nőttek a nyilvános előadásból befolyó jogdíjak, csökkentek viszont a fizikai bevételek.

A 9,1%-os átlagnövekedés természetesen nagyon különböző piaci folyamatokat von össze. A legmagasabb növekedés Svédországban volt, de ez a magánmásolási díjak egyszeri, több évre kiterjedő kifizetésének köszönhető. Ha ezt nem számítjuk, akkor a leggyorsabban növekvő piacok mind Közép- és Kelet-Európában találhatók: Románia (26,9%), Magyarország (23,9%), Lengyelország (22,3%), Szlovákia (20,9%) és Csehország (19,8%).

Az IFPI kiemeli, hogy komoly potenciál van az Unióban a további növekedésre, hiszen itt a lakosság 25%-a előfizető, míg Nagy-Britanniában ez az arány 46%, az USA-ban 52%.

A korábbi, az EU-s piacról szóló jelentés elsősorban azt emelte ki, milyen jelentősek az európai országokban a helyi zenék. 2023-ban Magyarországon és Görögországban állt az éves top 10 kizárólag helyi előadók dalaiból; 2024-ben Magyarország mellett Finnország és Olaszország volt ilyen. Globálisan az éves top 10-eken a helyi előadók átlaga 47,2%, az EU-ban 50,9%. Emellett még 7,7% más EU-s előadó dala. (Ezek a számok 2023-ban egyébként magasabbak voltak: 60% és 8%). Az Unióból induló zenei export 2024-es nagy sikere az ír Hozier Too Sweet című dala volt, ami a világ kilenc országában került az éves top 10-be.

A jelentés több ország meghatározó kiadóitól is közöl esettanulmányokat. Az egyik kiemeli, hogy Lengyelország egyre komolyabb pozíciót tölt be az európai zenében. A másik a román Global Recordsról szól. A kiadó ügyvezetője szerint a román zenék nemzetközi sikerének az az egyik fő oka, hogy nyitottak a kísérletezésre, a műfajok keverésére, „legyen szó latin gyökerekről, balkáni hatásokról”, vagy akár az afro-house-ról – Irina Rimes Dudadu című, erős folkos hatásokat mutató száma például egy utóbbi stílusú remixnek köszönhette nemzetközi sikerét. Továbbá fontos, hogy „minden a stúdióban kezdődik, ahol aez előadóink szabadon kísérletezhetnek különböző dalszerzőkkel, producerekkel”; az eredményt aztán dedikált csapatok (TikTok, playlistek, digitális promóció, brand partnerség, klipkészítés, élő fellépések) veszik kézbe.

Az IFPI végül kiemeli, hogy az európai zenei piac további növekedését az biztosíthatja, ha az európai intézmények elismerik a zene kulcsszerepét; biztosítják a zenei piac kompetitív működését, a szerzői jogok hatékony megvédését. Nem meglepő, hogy kitérnek az MI szerepére is – a kreatív szektor augusztusi kiállása értelmében arra figyelmeztetve az EU-s intézményeket, hogy „maradjanak hűek” a mesterséges intelligenciát szabályozó rendelet céljaihoz.

Kiemelt kép forrása: Facebook / Sávlekötő by Lil Frakk