Mit tesz a Spotify az MI-generált zenével?

Ahhoz képest, hogy a mesterséges intelligencia a zenei – és nemcsak zenei – diskurzus egyik kiemelt témája volt az elmúlt pár évben, a stream szolgáltatók közül eddig egyedül a Deezer kommunikált egyértelműen a témában.

Nyáron bejelentették, hogy megjelölik és az algoritmikus ajánlásokból kizárják a teljesen MI-vel generált dalokat. A probléma mértékéről is rendszeresen közölnek adatokat. Januárban a katalógusukba feltöltött zeneszámok 10%-a készült MI-vel; áprilisra ez 18%-ra nőtt; most szeptemberben pedig azt közölték, hogy napi több mint 30 ezer MI-zene kerül fel a katalógusba, az összes új dal majdnem harmada (28%). Feltehető, hogy nagyjából hasonló arányok vonatkoznak a többi szolgáltatóra is, hiszen egyazon digitális terjesztővel mindegyik platformra eljuttathatók ezek a zenék.

Közben viszont a Spotify nem kommunikált egyértelműen a kérdésről. Daniel Ek nyilatkozataiban inkább a technológia pozitív oldalát emelte ki, másfelől például a Velvet Sundown nevű, nagy figyelmet keltő MI-zenekar egyik lemezét eltávolították a platformról – de a többi ott maradt.

Ezért fontos, hogy a Spotify végre kiadott egy közleményt arról, hogy „az előadók, szerzők és producerek védelmében megerősíti az MI-védelmet”. Mint írják, az MI felszabadíthatja a kreativitást, de rossz használata is van: „összezavarja vagy átveri a hallgatókat, ‘MI vackokkal’ áraszthatja el a zenei ökoszisztémát, akadályozza a valódi művészeket a pályájuk építésében. Ez rontja a felhasználói élményt, valamint gyakran rosszindulatú szereplők jogdíjakat is megpróbálnak kinyerni a rendszerből.” (Ez arra utal, hogy a csalásokhoz gyakran MI-vel generált számokat használnak.)

A Spotify ezért három területen vezet be új szabályokat:

Erősebb védelem a jogosulatlan „megszemélyesítés” ellen. Ez egyrészt arra vonatkozik, amikor valaki egy előadó hangján betanított modellel hoz létre új dalokat; másrészt arra, amikor feltölt egy létező profilra saját maga által generált MI-zenéket. (Ez történt nyáron a Kistehénnel.) Mint arról bővebben itt lehet olvasni, a jogi űrlapon ezt külön kategóriában lehet jelenteni, és a Spotify azt írja, hogy a korábbinál nagyobb erőforrásokkal dolgozik az ilyen esetek kivizsgálásán, csökkentve az átfutási időt. Az online terjesztőkkel együttműködve új megelőzési módszereket is tesztelnek.

Spamszűrés: ebbe a kategóriába belevonták több mindent, a nagy mennyiségű tartalom egyszerre feltöltését, duplikátumokat, „SEO hackeket” (vagyis amikor egy ismert slágerre kereső felhasználókat próbálnak különböző taktikákkal saját zeneszámra irányítani), mesterségesen rövid dalokat és „a vackok sok más fajtáját, amiket az MI-vel a korábbinál könnyebben lehet generálni”. A Spotify ősszel új spamszűrő rendszert vezet be, ami „beazonosítja azokat a feltöltőket, akik ezeket a taktikákat alkalmazzák, számon tartja őket és kiveszi a zenéiket az ajánlásokból”. Azért, hogy nehogy tévesen büntessen a rendszer, a bevezetés fokozatos lesz. A rendszert kijátszó új taktikák ellen újabb megoldásokat fejlesztenek majd. A spamszűrés nem új – a közleményben olvasható, hogy az elmúlt 12 hónapban ezzel az indokkal több mint 75 millió számot távolítottak el a Spotify katalógusából.

Iparági sztenderd fejlesztése az átláthatóság érdekében. Most hozták nyilvánosságra, hogy DDEX egy olyan sztenderdet fejleszt, ami egységesíti az MI-használatra vonatkozó adatok összegyűjtését és közlését. Ha ezt bevezetik, akkor az egyes dalokról szóló nyilvános információk közé bekerül, hogy pl. a vokál vagy egy hangszersáv készült MI segítségével, vagy a posztprodukció folyamatában használtak ilyen eszközt. Ennek fejlesztését számos iparági partner együtt végzi. Ennek célja „a bizalom növelése, és nem az, hogy megbüntessük azokat a zenészeket, akik felelősségteljesen használják az MI-t, és nem is az, hogy lejjebb értékeljük a rendszerben azokat a dalokat, amiknek a készítésénél vállaltan használtak MI-t” – írja a közlemény.

A közlemény végén a Spotify implicit módon válaszol azokra a vádakra, hogy a cég maga gyárt MI-zenéket, majd egyes (pl. relaxációs stb.) playlisteken előnyben részesíti ezeket, hogy kevesebb jogdíjat kelljen fizetnie. Ezt írják: „a Spotify nem készít zenéket és nem is birtokol szerzői jogokat. Ez egy platform a jogosított zenék számára, ahol a jogdíjakat a meghallgatások alapján fizetjük, és ahol minden zenét ugyanúgy kezelünk, függetlenül attól, hogy milyen eszközökkel alkották meg.”