„Nem kompromisszum, hanem elszalasztott lehetőség”

A kreatív iparágak képviselői többször jelezték, hogy nem védi kielégítően a jogaikat az EU a mesterséges intelligenciát szabályozó kódexe, mégis elfogadták.

A világon elsőként az Európai Unió hozott a mesterséges intelligenciát szabályozó rendeletet, amit 2024 tavaszán a kreatív iparágak képviselői üdvözöltek. Azonban az ennek alkalmazását idén augusztustól segítő ún. gyakorlati kódex kidolgozása során többször jelezték aggályaikat – erről itt és itt írtunk részletesen.

A gyakorlati kódex végső változatát július közepén mégis úgy tették közzé,  hogy a jogtulajdonosok „jóhiszemű, kiterjedt és részletes” javaslatait egyáltalán nem vették figyelembe – írja nyílt levelében összesen 40 kreatív iparági szervezet, amelyek az összes művészeti ágat képviselik.

„Az eredmény nem egy kiegyensúlyozott kompromisszum, hanem egy elszalasztott lehetőség, ami nem képes hatékonyan megvédeni a szellemi tulajdont, és nem teljesíti azt, amit az MI rendelet ígért” – fogalmaznak. Egy ponton azt írják, hogy a gyakorlati kódex a rendelet céljainak „elárulása”, amelynek haszonélvezői „azok a generatív MI-fejlesztők, akik a szerzői jog megsértésével fejlesztik modelljeiket”.

A kreatív iparágakban dolgozó kb. 17 millió embernek köszönhető az összeurópai GDP majdnem 7%-a, ami több a gyógyszer-, autó- és high tech-ipar hozzájárulásánál. Ennek ellenére a szektort az EU nem fogja megvédeni az MI „nem méltányos versenyben elért, káros hatásaitól, amiket már napi szinten érzünk” – írják.

Ezért az aláíró szervezetek a kódex felülvizsgálatát kérik az Európai Bizottságtól, úgy, hogy megfeleljen az MI rendelet céljainak; illetve a kódex kialakításához vezető, nem kielégítő egyeztetési folyamat megtámadását kérik az Európai Parlamenttől és a tagállamoktól.

Ahogy korábban írtuk, a kreatív iparágak képviselői számos ponton támadták a kódexet a kidolgozás alatt. Szerintük a szöveg nem biztosítja a jogtulajdonosok számára a hatékony jogérvényesítést, mert a fejlesztőktől csak „észszerű mértékű” erőfeszítést vár el; nem biztosít kielégítő átláthatóságot és működtethető panasztételi eljárást; az adminisztratív terheket aránytalan mértékben a jogtulajdonosokra hárítja. További gond az, hogy az EU-s szerzői jogi irányelvnek egy olyan, az MI-robbanás előtt született megfogalmazására támaszkodik, ami a jogvédelem alól kiveszi az ún. adatbányászati felhasználásokat, és nem tisztázza, hogy az MI-betanítás nevezhető-e ennek (több jogi szakvélemény szerint nem).