Párbeszédre hívta a zenei klubok koncertszervezőit az Artisjus

2025. július 9.

artisjus

Az Artisjus székházában tartott fórumon a koncert utáni jogdíjfizetés körüli nehézségek kerültek napirendre – bár a klubszcénát sújtó problémák összetettek, az adminisztráció egyszerűsítése reményt adhat. 

Már a 2023-as Music Hungary konferencián is téma volt a zenei klubok nehéz helyzete, a 2024-esen pedig több kerekasztalon egészen drámai helyzetről számoltak be a résztvevők. A szezonalitás, a 27%-os ÁFA, az infláció, a növekvő bér- és jogdíjköltségek mellett a vidéki koncerthelyszínek csökkenő közönsége is aggodalomra ad okot. 

A tavalyi Music Hungary konferencián a Zenei klubok és fellépők elszámolási modelljei című panelbeszélgetésen Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója és Podlovics Péter zenei menedzser elemezték, hogy az érvényes jogszabályok és kötelezettségek mentén hogyan oszlanak el a bevételek és költségek a fellépők és a zenei klubok között. 

Ennek folytatásaként az április 2-án megrendezett fórum témája kifejezetten a koncertek utáni jogdíjfizetési és műsorbejelentési kötelezettség okozta nehézségek és feszültségek kibogozása volt. A szervező Artisjus, tudván, hogy a 2023 óta folyamatban lévő változások is terhet rónak a klubokra, az előremutató és hatékony párbeszéd reményében hívta meg a zenei klubok képviselőit. A meghívásra mintegy harminc vidéki és fővárosi klub képviselője érkezett az eseményre. Az őszinte és oldott hangulatú párbeszéd során a résztvevők és az Artisjus munkatársai több előremutató megoldási javaslatot is megfogalmaztak. 

A koncert mindenhol koncert

Szinger András, az Artisjus főigazgatója köszöntőjében kitért a változások okaira, valamint az Artisjus online ügyintéző rendszerében történő, az adminisztráció megkönnyítését célzó fejlesztésekre.

„A koncert mindenhol koncert – legyen az egy vendéglátóhelyen, vagy akár egy klubban.”

– szögezte le annak a folyamatnak az alapvetését, amely során az Artisjus 2023 óta átsorolja és egységesíti a zenei rendezvényhelyszínek jogdíjfizetését. A korábbi – a helyszín besorolása szerinti jogosítás – helyett az új szabályzat a szerzőknek kiszámítható, átlátható jogdíjfizetési folyamatot alakított ki, a klubok felé pedig az egyenlő elbánás szempontjai érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy a tényleges nézőszám és jegyárbevétel szerint számolják ki a befizetendő, főszabályként 9%-os jogdíjat.

Filák Mária, a Nyilvános Előadási Főosztály vezetője a főigazgató gondolatait azzal egészítette ki, hogy az Artisjus online rendszerének hála az elmúlt években jelentősen emelkedett a bejelentett zenei rendezvények száma – és ezáltal a szerzőknek folyósított jogdíjak mértéke. Mint mondta:

2007-ben mindössze a nagyobb koncertek után érkezett műsorbejelentés, 2024-ben pedig több mint ötvenezer rendezvényt jogosított a jogvédő iroda.

Klubvezetők panasza: túl sok az adminisztráció, kevés az ember

Az új rendszer azonban nem aratott osztatlan sikert a zenei klubok részéről, akik úgy érzik, a már egyébként is nehéz terhek mellé kezelhetetlen adminisztrációs terhet kaptak a nyakukba. Ugyanis a jogszabály a rendezvény bejelentésekor, illetve végén a műsort illető adatszolgáltatás felelősségét a zenefelhasználóra, azaz a szervező helyszínre teszi – méghozzá 3 napos határidővel.

Annak jogosságát egyik résztvevő sem vonta kétségbe, hogy a bevételből a koncert helyszíne fizessen a jogkezelőnek azért, hogy a szerzők ebből jogdíjat kapjanak. Azt azonban egy emberként nehezményezték, hogy a műsor bejelentésének felelőssége is őket terheli. 

Mint annak többen hangot adtak, sok esetben maguk az előadók nehezítik meg a klubokra kirótt feladat teljesítését azzal, hogy nem küldenek műsort, setlistet a kötelező műsorbejelentéshez. A rendezvény végén a fellépő előadó megkapja a fellépti díját, elmegy és magára hagyja a szervező helyszín munkatársait az adatszolgáltatás feladatában. Ilyenkor – mondják – végeláthatatlan levelezés indul el, ami rengeteg hasznos időt és energiát vesz el az egyébként is szűkös erőforrásokból. „A fél életem azzal megy el, hogy a fellépőknek magyarázom, mi ez a műsorközlés, és hogy mit kell csinálnia?” – fogalmazták meg többen, „Hiába kérem a műsort a fellépőtől, nem is foglalkoznak vele.” – panaszkodtak a koncertszervezők.

Többen hangsúlyozták: – a klub méretétől függetlenül – jelentős nehézséget okoz, hogy sokba kerül a tényleges műsor részét képező zeneművek azonosítása vagy bekérése az előadóktól. „Amitől ők is, mi is elriadunk, hogy tényleg minden dalt egyesével kell bepötyögni, amire a mindennapi feladatok között nehezen jut idő, hiszen elsősorban rendezvényeket szervezünk.“ – mondta az egyik résztvevő. Ahogy fogalmaztak, a legtöbb helyszín mindössze néhány alkalmazottal dolgozik, ám annyi rendezvény érintett a problémában, hogy erre külön munkatársat kellene felvenni. Amit nem tehetnek meg a nehéz helyzetben lévő koncerthelyszínek. „Lassan nem lesz, aki befizesse a jogdíjakat, mert vidéken egyre kevésbé éri meg klubot üzemeltetni.” – fejezték ki aggodalmukat a rendezvényszervezők.

Egyszerűbb rendszer, kevesebb teher? – Ez lehet a megoldás

A klubok képviselői abban kérték az Artisjus segítségét, hogy az adminisztrációs terhek enyhítésére keressenek közösen olyan megoldást, amellyel a szerzőt, előadót jobban be lehet vonni a saját érdekükben történő folyamatba. A párbeszéd során a résztvevő rendezvényszervezők és az Artisjus munkatársai több előremutató megoldási javaslatot is megfogalmaztak.

Filák Mária a résztvevők felvetéseire elmondta, épp az volt a célja az Artisjus online rendszerében közelmúltban történt fejlesztéseknek is, hogy az átmenetből adódó kezdeti fennakadásokat gördülékenyebbé tegyék. Ezért került be az online rendszerbe az a lehetőség, hogy a szervező helyszín meghívhatja műsorközlésre a fellépőt, aki egy automatikus e-mailben kapott linken keresztül könnyen és egyszerűen maga is megadhatja a koncerten elhangzott dalok listáját.

Szinger András hozzátette, az edukáció, a szerzők és előadók megfelelő tájékoztatása kulcsfontosságú közös feladata kell legyen a szerzői jogvédő irodának és a koncertszervezőknek egyaránt. Az Artisjus a rendelkezésére álló erőforrásaihoz mérten több edukatív célzatú kampányt, workshopot szervezett már és minden fórumon tájékoztatja a szerzőket és előadókat – a legfiatalabbaktól az idősebb generációig – arról, hogyan jelentsék be műveiket és koncertműsoraikat ahhoz, hogy megkapják az őket megillető jogdíjakat.

Amint a tavalyi Music Hungary konferencián Tóth Péter Benjamin is felhívta a figyelmet: az előadóknak tudatosnak kell lenniük azzal kapcsolatban, hogy a szerzői jogdíjjal hogyan számol el a klub, Szinger András is a szervezők segítségét kérte. Szerinte a szerzők felvilágosításnak és tudatosságra nevelésének hatékony eszközei lehetnek a klubok is, ha már a szerződéskötéskor felhívják a figyelmet az adatszolgáltatás fontosságára.

Bár a klubszcénát érintő legégetőbb problémák – mint a szezonalitás, az emelkedő költségek – megoldása túlmutat egy ilyen fórum és az Artisjus hatáskörén, a résztvevőkben már az is megkönnyebbülést jelenthet, hogy a gondot jelentő adminisztrációs kérdésekben a szerzői jogvédő iroda minden támogatásáról biztosította a klubokat.

Az Artisjus a fórumon megfogalmazott javaslatokat mérlegelni fogja, és a lehetőségeknek megfelelően folyamatosan fejleszti a folyamatokat. A problémák egy része ugyanis egyszerűen javítható. Ilyen például a műsoradat szolgáltatásra vonatkozó felhívás többszöri közlése a különféle kommunikációs csatornákon. Szintén sokat segíthet az adminisztráció gyorsításában az online rendszerben található zenemű-adatok bővítése és a kereshetőség egyszerűsítése. Emellett egybehangzó igényként fogalmazódott meg az adatszolgáltatási kötelezettség határidejének 30 naptári napra emelése.

Az Artisjus vállalta, hogy az elhangzott javaslatokat mérlegeli és a lehetőségeknek megfelelően alakítja, fejleszti a folyamatokat, és megfontolja, miként lehetne az online rendszer fejlesztéseibe a klubokat is bevonni a minél optimálisabb megoldás érdekében. 

A következő hasonló találkozó 2025 őszére szerveződik, ahol a résztvevők már az első alkalommal elhangzott javaslatokkal kapcsolatos előrelépésekről is visszajeleznek majd.

Csatlakozz Te is a Magyar Dalszerzés Évéhez!
A Magyar Dalszerzés Éve mozgalom a magyar dalok szeretetén és a szerzőik iránti tiszteleten alapul. A mozgalom e szeretet és tisztelet aktív, nyilvános kifejezése. A mozgalom egyéni és közösségi önkéntességen, valamint szabad önkifejezési formán alapul. Ne várj másra, ha ez számodra is fontos ügy, most mutasd meg! Csatlakozz önkéntesen és fejezd ki szabadon szeretetedet! Mi mutatunk példát, adunk hozzá logót és ötleteket.

Bejegyzés megosztása
artisjus Artisjus Online Rendszer jogdíj klub koncert koncertbejelentés műsor setlist