Lehet rá táncolni? Radiohead: 15 Step

Nagy áttörés volt a rockzene történetében, amikor a Beatles számait a nemzetközi sajtó a klasszikus zene eszközeivel közelítette meg, ezáltal ugyanis a populáris zene értéke erősebb lett. Azóta egyértelművé vált, hogy a komolyzene számtalan kreatív zenei megoldást ad, ami a könnyűzenében is értelmezhető. A dalok értékeit felfedező utunk során a rockzenét a most induló Könnyűről komolyan sorozatunkban új aspektusból közelítjük meg. Az első évadban Balogh Máté kétszeres Artisjus-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa személyes impulzusok alapján választott ki nyolc zenetörténeti pillanatot. A rövid videókban, amelyeket szöveges változat is kísér, egy-egy dal központi elemére, megoldására, fókuszál. Az elemzések a dalszerzőknek hasznosnak, a rajongóknak pedig kiváltképp izgalmasnak bizonyulhatnak.

A Radiohead 2006. augusztus 12-én közel ötvenötezer ember előtt lépett fel a Sziget Fesztivál nagyszínpadán. A 17 opusznyi setlistből és 5 ráadásból álló repertoárjuk 4. helyén szerepelt a 15 Step című dal is, annak ellenére, hogy ez a mű korábban sosem került rögzítésre. A szám elsőre „feldolgozhatatlan” ritmikai folyamatai ennek megfelelően ideális közegre: szűz fülekre találtak.

Az alternatív rockzenekarként kategorizált Radiohead 15 Step című száma az In Rainbows album részeként jelent meg 2007-ben. A kritikák a dalban az elektronika és a rock elemeinek ötvözését dicsérték. A történet szerint a szerzőt, Thom Yorke-ot a Peaches Fuck the Pain Away című alkotásának ritmusa ihlette meg. Elmondása szerint abból a kísérletből született meg, hogy megtalálják a címben szereplő „15 step” ritmusát.

A 15 Step első négy ütemében máris összekuszálódik a tánczenei pulzáció. A dob pontos lüktetésének megértése az acéledzett fül számára sem könnyű szolfézsgyakorlat. 10/8-ös ütemek hangzanak el, ám nem páros (negyedenkénti) belső lüktetéssel, hanem (2+3) + (3+2) osztásban. Ha erre a zenére táncolni szeretnénk, legalább négy, különböző méretű lábra volna szükségünk, esetleg kiegészítve egy csonka, támaszkodó lábbal.

A problémás ütemeket az énekes, Thom Yorke belépése tovább bonyolítja. A találó, „How come I end up where I started” kezdetű szövegrész egyből negyedszünettel indul, és az ütős pulzáció ellenpontjaként immár párosával osztja fel a 10/8-ados ütemeket, tehát végső soron 5/4-ekre tagol.

Az ilyesmi, érzékenyen aszimmetrikus és egymáson elcsúszó osztinátók gyakran megtalálhatók a nyugati zenetörténetben, elsősorban olyan művek esetében, amik asszociálhatók a délszláv népzenével. E műcsoport iskolapéldáiként Bartók Béla Hat tánc bolgár ritmusban, Ligeti György Hungarian Rock, vagy Sáry László Kotyogó kő egy korsóban című műveit lehetne felhozni.

Dalszerző-kisokos

Ligeti György az európai kortárs zene meghatározó zeneszerzője. Atmosphéres című műve a vizuális effektekért Oscar-díjat elnyerő 2001: Űrodüsszeiában is elhangzik. Bartók Béla központi szerepet játszott zeneszerzői útjában.

Sáry László az Új Zenei Stúdió alapítója tagja. A stúdió 1970-ben indult el, célja a kortárs zene népszerűsítése volt. Sáryt a színházi világban is jól ismerik, a kilencvenes évektől a budapesti Katona József Színház zenei vezetője. Olyan pedagógiai módszert alakított ki, amely többek között az improvizációs készségek fejlesztésére fókuszál.

◉◉◉

Ajánljuk a Szinger-songwriter második részét, amelynek interjúalanya Balogh Máté zeneszerző volt.

◉◉◉

Dalszerző-kisokos

Ligeti György az európai kortárs zene meghatározó zeneszerzője. Atmosphéres című műve a vizuális effektekért Oscar-díjat elnyerő 2001: Űrodüsszeiában is elhangzik. Bartók Béla központi szerepet játszott zeneszerzői útjában.

Sáry László az Új Zenei Stúdió alapítója tagja. A stúdió 1970-ben indult el, célja a kortárs zene népszerűsítése volt. Sáryt a színházi világban is jól ismerik, a kilencvenes évektől a budapesti Katona József Színház zenei vezetője. Olyan pedagógiai módszert alakított ki, amely többek között az improvizációs készségek fejlesztésére fókuszál.