Sallai László: Az irodalommal ablak nyílik a világra

Bár a rendszeres olvasók száma sajnos folyamatosan csökken, irodalmi podcastokból egyre több van a piacon. Szerencsére, hiszen ezek a műsorok akár kedvet is csinálhatnak az olvasáshoz. A legújabb ilyen jellegű podcast kizárólag világirodalommal foglalkozik, műsorvezetője a Felső Tízezer frontembere, a Galaxisok és a Platon Karataev zenészeként is ismert Sallai László.

Nem példa nélküli, hogy egy, a zenei életből ismert figura podcastot indít: példaként említhetnénk a Grammy-díjas énekesnőt, Norah Jonest, a legendás producert, Rick Rubint vagy a Jimmy Fallon Showból is ismerős The Roots zenekar alapítóját, Questlove-ot. Ők mindannyian hétről hétre érdekes és izgalmas emberekkel ülnek le beszélgetni. A zeneipar legnépszerűbb podcastere persze kétségtelenül Dua Lipa, aki néhány hete egy magyar származású írót, David Szalayt látta vendégül a könyves podcastjában – erről itt írtunk. Azóta a Flesh című kötet Booker-díjat nyert (a Dua Lipa-podcastban való szerepléstől függetlenül).

A Felső Tízezer frontemberéről, az újságíróként is tevékenykedő Sallai Lászlóról eddig is tudtuk, hogy szeret olvasni. Legutóbb az olvasás világnapján ajándékozott meg minket egy csokorra való könyvajánlóval, ami itt érhető el. Nemrég indult világirodalmi podcastjában összekötötte a kellemeset a hasznossal: olvasmányélményeiről beszélget, és közben egy fontos küldetést teljesít, azaz igyekszik vonzóvá tenni az olvasás élményét. Három kérdés, három válasz a Világlapozó című podcast apropóján a házigazdához, Sallai Lászlóhoz.

1. A világirodalom a legjobb útlevél, hirdeti a podcast. Miért?

Közhely, hogy az irodalommal ablak nyílik a világra, de ez tényleg így van. Az elmúlt években kifejezetten próbáltam arra figyelni az olvasmányaim megválasztásakor, hogy időben és térben is minél változatosabbak legyenek. Ez most egyfelől nagyon jól jött a podcast készítésekor, másfelől azt éreztem, hogy tényleg gazdagodom és árnyaltabban nézek a világra. Könnyű belekényelmesedni a rezignált, kissé cinikus kelet-európai látásmódba, de vannak másfajta szemüvegek is, amiket érdemes felpróbálni rövidebb-hosszabb ideig – a szépirodalom pedig a legolcsóbb és legkönnyebben kivitelezhető módja ennek.

2. Az egyik legutóbbi epizód „főszereplője” a Távol-Kelet irodalma. Hogyan készülsz fel egy ilyen nagy témára?

Szerencsére úgy jött ki a lépés, hogy a legtöbb témával kapcsolatban volt közelmúltbeli olvasmányélményem. Így például nem sokkal korábban olvastam Akutagava Rjúnoszuke magyarul megjelent elbeszéléskötetét (A vihar kapujában), emellett sokat segített a Libri csapata is, akik könyvekkel és alapos háttéranyagokkal segítették a felkészülést. Szerencsére az itthoni könyvtáramban is sok segítséget találtam, sőt még egyetemi jegyzeteim is előkerültek. Egy-egy beszélgetés alkalmával számos szerző és regény szóba került, így arra nem volt lehetőség, hogy a teljesség igényével mindent elolvassak, de igyekeztem minél több szövegbe belekóstolni, és ezek elég hasznosnak bizonyultak a beszélgetések során.

3. Hogy ízlik a podcaster szerep?

Izgalmas kaland! Nagy öröm és megtiszteltetés ennyi nagy tudású emberrel beszélgetni. Újságíróként rengeteg interjút készítettem, de tisztában voltam vele az induláskor, hogy ez más műfaj, és a korábbi tapasztalatok csak részben segítenek. Sok tanulságot leszűrtem időközben, de nagyon jólesik, hogy rengeteg pozitív visszajelzés érkezett az első epizódokra.

+1 Mostanában mit olvasol?

Belekezdtem Patti Smith Angyalok kenyere című memoárjába, illetve most vettem ki a könyvtárból Szilágyi Domokos verseit, amikről annyira megkapóan írt Vida Gábor Egy dadogás története című könyvében, hogy úgy döntöttem, nem halogatom tovább ezt a régi adósságot. Emellett most fogom befejezni Kurt Vonnegut életrajzát (Charles J. Shields: Így megy ez), ugyanis a jövő évre az a tervem, hogy elolvasom újra az összes Vonnegut-regényt. Kamaszkorom meghatározó olvasmányai voltak ezek a könyvek, nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fogok róluk gondolni két évtizeddel később.

Fotók: Sallai László Facebook-oldala