Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a zeneipar gazdasági modelljét, és ez milyen hatással lehet a szerzők bevételeire? Többek közt ezt a témakört járjuk körül szakértő vendégeinkkel AI-viták című sorozatunk harmadik felvonásában.
A beszélgetés során felmerül a szerzői jogok jövője, a jogdíjrendszerek átalakulása és az a kérdés is, hogy a művészet értéke vajon mennyiben kötődik az emberi alkotáshoz. Bár egyesek a kapitalizmus átalakulását vagy az alkotói alapjövedelem felé mutató trendeket vetítik előre, a résztvevők egyetértenek abban, hogy a hitelesség, az élő előadás és a közösségi együttműködés kulcsfontosságú marad az alkotók számára.
Beszélgetőtársak:
- Dr. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, podcaster
- Dr. Tóth Péter Benjamin jogász, az Artisjus Üzleti Transzformációs Főosztályának igazgatója
- Dr. Vörös András dalszerző, előadó, podcaster, a Cser Könyvkiadó és a Lángoló Gitárok zenei magazin ügyvezetője
Részletek a műsorból:
„Van egy mérőszám, ami azt mutatja meg, hogy a legerősebb AI-modellek mit tudnak emberi IQ-ban. Amikor utoljára láttam, 133-as IQ-nál járt, de a legújabb modellek már 148-nál tartanak. Egy 148-as IQ-jú gépet simán „felveszek” az ember helyett. A gép éjjel is dolgozik meg hétvégén, nem jelent beteget, nem alakít szakszervezetet, nem pletykál, nem akarja megfúrni a főnökét.” Dr. Pogátsa Zoltán
„… ha ezt a versenyt az olcsóság mentén döntik majd el a felhasználók, és csak azt nézik, hogy a humán zene drága, a gépi zene meg olcsó, az nagyon kockázatos dolog. Igazából szerintem épp azt kellene elkerülni valahogy, hogy ne az olcsóság, hanem a megfelelőség és a minőség legyen az, ami a versenynek a drivere.” Dr. Tóth Péter Benjamin
„Egy filmes barátom mesélte – aki egyébként 3D-s dolgokat csinált már az AI előtt is -, hogy most jóval kevesebb munkája van, viszont kreatív szempontból élete legizgalmasabb időszakát éli, merthogy rá van kényszerítve, hogy saját tartalmakat találjon ki, és ne másoknak a háttérmunkása legyen.” Dr. Vörös András