A Spotify egyik vezérigazgatója szerint készen áll náluk az a technológia, amivel létező dalokból lehetne „derivatív” zenéket létrehozni. Annak, hogy a – feltehetően a normál díjnál többet fizető – rajongók ezt használhassák, a jogosítási keretek kialakítása a feltétele, amire a Spotify szerint van fogadókészség a zeneiparban. A cég szerint a technológia mindenki számára előnyös lenne – beleértve magát a Spotify-t is, ami ugyan már második éve nyereséges, de a számok mögé nézve nem annyira rózsás a kép.
„Sokan látják, hogy ez milyen komoly lehetőség”
A Spotify tőzsdei cégként negyedévenként beszámol a befektetőknek a cég eredményeiről. A legutóbbi – a 4. negyedév és a teljes év számait és fejleményeit összefoglaló – ilyen beszámolón hangzott el a Daniel Ek helyére lépő két vezérigazgató egyikétől, Gustav Söderströmtől az a bejelentés, hogy a Spotify elkészült azzal a technológiával, amivel a rajongó létező dalokból hozhatnának létre új verziókat – írja a Music Business Worldwide.
Söderström nem részletezte, mit tud a Spotify által fejlesztett technológia. Általában a meglévő dalok „remixelését”, gyorsítását, lassítását, más dalokkal összekevert mashup változatok készítését, esetleg más műfajokba átírását szokták az általa is használt kifejezéssel „derivatív” zenék létrehozásának nevezni; illetve egy adott előadó stílusában új számok készítését. Mindenesetre egy-egy konkrét műre vagy legalább előadóra alapuló zeneírásról van szó. Iparági elemzők régóta mondják, hogy a Spotify valami ilyesmivel állhatna elő a normál előfizetésnél drágább, prémium csomagjában, amivel igazán megkülönböztethetné magát a többi szolgáltatótól – bár ez a többletfizetés nem merült fel ezen a konkrét eseményen.
Söderström azt mondta a befektetőknek, hogy „minden jel arra mutat, hogy a hallgatók szeretnének ilyen módon belenyúlni a kedvenc zenéjükbe, és sok előadó ezt engedné is nekik, tudva, hogy ez új bevételi forrást jelentene számukra.” Mint mondta, mind a jogtulajdonosoknak, mind a Spotify-nak csak előnyt jelentene, ha a technológiát használni lehetne.
A gond természetesen a jogosítás, vagyis az, hogy nincs még kialakult gyakorlat, nincsenek meg a keretek. Ez természetesen a nem egy konkrét zenére alapuló, mesterséges intelligenciával generált zenére is igaz, amire Söderström szerint leginkább irányult az iparág figyelme, pedig a derivatív zenékben is komoly potenciál van. Ezzel együtt a Spotify már tárgyal előadókkal és zeneipari partnerekkel. „Sokan látják, hogy ez milyen komoly lehetőség” – fogalmazott; ráadásul szerinte azok, akik először teszik lehetővé a zenéjük ilyen felhasználását, azok fognak a technológiából a legtöbbet profitálni. A Music Business Worldwide megjegyzi, hogy a jogtulajdonosok oldaláról a Warner Music Group vezérigazgatója, Robert Kyncl beszélt nemrég arról, hogy a major már tárgyal a „superfan előfizetésekhez tartozó AI-eszközök” jogosításáról.
Érdekes Söderström megjegyzése arról, hogy a már meglévő katalógus a szellemi tulajdon (IP) egy fajtája, és a filmes, tévés iparban jól látható, hogy ez milyen értékes. Ugyanakkor a zeneipar az IP olyasféle anyagi kihasználását, mint amire a filmek esetén sok példát látunk, még nem érte el.
A Music Business Worldwide kommentárja szerint ha egy ilyen, derivatív zenéket előállító AI alkalmazás bekerülne a Spotify szolgáltatásai közé, az egyfajta átmenetet képezne a jogtulajdonosok által előnyben részesített lezárt rendszer (walled garden) és a több AI-startup által szorgalmazott nyílt platform között. Ahogy nemrég írtuk, a Universal Music Group és a Suno közti jogosítási tárgyalásokban az egyik fő ellentét az, hogy a UMG úgy látja: ha nem zárják le a platformot (vagyis tiltják le, hogy egy AI-zenét a közösségi médiában vagy stream oldalakon meg lehessen osztani, le lehessen tölteni), akkor a derivatív alkotások az eredeti művekkel fognak versenyezni, azoktól jogdíjakat elvonva. A Spotify által javasolt megoldás nem lenne teljesen nyitott (ami a Suno elképzelése), ugyanakkor azon a platformon működne, amin az eredeti művek hallgatása is.
A kérdés az, hogy hogyan kapnának ezek után jogdíjat az eredeti művek jogtulajdonosai. Ha egy derivatív alkotás létrehozása, illetve mások általi meghallgatása annyi jogdíjat jelentene, mint az eredeti streamelése, akkor ez nem jár hátránnyal a jogtulajdonosok számára, vagyis az említett „versengés” nem volna káros anyagilag – mi több, sokak szerint éppen hogy a rajongást, az elkötelezettséget erősítő eszköz lehetne. Ha még ráadásul ezeket olyan felhasználók hozhatnák csak létre, akik magasabb előfizetési díjat fizetnek, azzal nyilván a jogtulajdonosoknak is jól járnak. Ez esetleg kompenzálhatja még azt is, ha alacsonyabb jogdíj jár az ilyen művek után az eredeti jogtulajdonosoknak.
2,2 milliárd euró a profit, de egy-egy felhasználó után egyre kevesebb a bevétel
Bár a zeneiparnak a Spotify elsősorban a jogtulajdonosok számára megnyíló új bevételi forrásokról beszél, az sem mellékes, hogy Söderström a befektetőknek elmondta, a jogosított AI szolgáltatás a cégnek is előnyös volna. Ez egyáltalán nem mindegy, hiszen a 2006-ban alapított Spotify számára 2025 mindössze a második olyan év volt, amikor nyereségesen tudott működni. A 2024-es beszámolón Daniel Ek így fogalmazott: „a lényeg az volt, hogy ha elérjük a megfelelő méretet, ahol már jó a haszonkulcsunk és a profitunk. A cég működésének első 16 évét ennek a méretnek az elérésére fordítottuk, a nyereségességgel nem törődve.”
2025-ben összesen 2,2 milliárd euró volt a Spotify profitja. A működési bevétel az utolsó negyedévben jelentősen meghaladta az előrejelzést, és ezt a hírt a befektetők kedvezően ítélték meg; a részvények ára az adatok nyilvánosságra hozatala után 15%-ot emelkedett. Ugyanakkor a Complete Music Update cikke szerint ha alaposabban megnézzük a számokat, akkor nem olyan rózsás a kép.
A befektetői bizalom növekedésének fő oka, a vártnál jobb negyedéves működési bevétel például nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a Spotify munkatársainak egy része a fizetésének egy részét részvényekben kapja, és mivel ezek ára jelentősen zuhant, a vártnál kevesebb adót kellett fizetni. Általában véve a 2,2 milliárdos profit után mindössze 12 millió euró adót fizetett a Spotify (ez kb. 0,5%). Ezt az adókedvezményt a korábbi bő másfél évtized veszteségei miatt kapták, ami viszont azt jelenti, hogy a jövőben az adó mértéke jelentősen növekedni fog.
További probléma a CMU szerint az, hogy nem fordult meg az évek óta tartó trend, az egy felhasználóra eső bevétel (ARPU) folyamatos csökkenése. Ennek az oka az, hogy miután a fejlett piacokon már alig tud növekedni a Spotify, új előfizetőket nagy mennyiségben jellemzően olyan országokban tud vonzani, ahol az átlagkereset – és így az előfizetésre fordítható összeg – jóval alacsonyabb. 2025-ben egy felhasználó után átlagban 4,7 euró bevétele volt a Spotify-nak, ami 3%-os visszaesés egy év alatt. A valutaárfolyamok ingadozásának hatásait kivéve 2% a növekedés, ami szintén rossz eredmény, hiszen a CMU megfogalmazása szerint „az áremelések pozitív hatásait erodálja” az, hogy a fejlődő piacokon van a jelentős növekedés. Az Európán, Észak- és Dél-Amerikán kívüli területeken él a felhasználók 37%-a, viszont az előfizetők között ezek a régiók csak 15%-ot képviselnek.
A Spotify nyereséghányada – vagyis az, hogy a bevételből mennyit tart meg – négy év alatt 29,2%-ról 33,1%-ra nőtt. Ezen belül a legnagyobb megugrás akkor történt, amikor az előfizetők számára ingyenessé tették hangoskönyvek hallgatását havi 15 órán át, ami a zenei jogdíjak csökkenésével járt (mert az előfizetés a „több különféle szolgáltatást tartalmazó csomag” kategóriába került az Egyesült Államokban), ami miatt perek és indultak és természetesen a zenészek között sem volt jó visszhangja. Azóta viszont a nyereséghányad nem nőtt jelentősen, és a CMU elemzője szerint nem látszott a befektetőknek tartott bemutatón, hogy ennek változtatására milyen ötlete volna a cég vezetésének. Az is évek óta fennálló probléma, hogy a reklámok potenciálját nem igazán tudja kihasználni a Spotify. Az ezek utáni bevételek egy év alatt 4%-kal csökkentek.
Kapcsolódó tartalmak
