Távolságtartó hangszín ‒ Daft Punk és Julian Casablancas: Instant Crush

Nagy áttörés volt a rockzene történetében, amikor a Beatles számait a nemzetközi sajtó a klasszikus zene eszközeivel közelítette meg, ezáltal ugyanis a populáris zene értéke erősebb lett. Azóta egyértelművé vált, hogy a komolyzene számtalan kreatív zenei megoldást ad, ami a könnyűzenében is értelmezhető. A dalok értékeit felfedező utunk során a rockzenét a most induló Könnyűről komolyan sorozatunkban új aspektusból közelítjük meg. Az első évadban Balogh Máté kétszeres Artisjus-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa személyes impulzusok alapján választott ki nyolc zenetörténeti pillanatot. A rövid videókban, amelyeket szöveges változat is kísér, egy-egy dal központi elemére, megoldására, fókuszál. Az elemzések a dalszerzőknek hasznosnak, a rajongóknak pedig kiváltképp izgalmasnak bizonyulhatnak.

Kemény Lili Nem című regénye 2024 tavaszán jelent meg, és azóta több újranyomást is megélt. A könyv mindenképpen nagy port kavart, a mai napig sokat beszélnek róla lelkesedőn vagy felháborodottan.

A mű egyik sajátos vonása a (Kemény Lili nevű) elbeszélő konstans empátiadeficite. Sipos Balázs irodalmár – aki a könyv egyik főszereplője – a könyv megjelenésével egyidőben publikált a Spotify-on egy általa összeállított, a könyvvel asszociálható nyilvános tracklistet. A zenehallgató nyilvánosságnak persze nem derülhet ki, hogy a számok mennyire kapcsolódnak a konkrét műhöz, és mennyire a mű létrehozásának folyamatához – tehát Sipos és Kemény magánéleti „cinkosságához”.

A nem kevesebb, mint 107 elemből álló lista extenzív totalitásra törekszik a könnyű műfajokon belül: a Beatlestől a Nirvanán és a Radiohead-en át megtalálható benne egy-egy szám többek között Kanye Westtől, Eminemtől, a Guns N’ Rosestól is.

A válogatás második opusza a francia szintipop együttes Daft Punk és az amerikai énekes Julian Casablancas közös száma, a 2013-ban elkészült Instant Crush. A zenemű hatásereje a vokális szólam távolságtartó, elektronikusan kormányzott hangszínéből ered. A hideg tagolás, a monoton dinamika, a lemondó artikuláció felerősödik a vocoderek és frekvenciaszűrők szándékoltan művi-gépi jelenlétével. Ugyanakkor, ellentmondásos módon a gépi hangszín egyben terepe is lesz az érzelmek kifejezésének. Mindez a Kemény-regény elbeszélői alaphangulatával rendkívül erősen asszociálható, hiszen az elbeszélő mint szereplő nem rendelkezik az empátia képességével, de a szöveg írója, aki a tájak és lélekrajzok megfogalmazója és a könyv körüli interjúk alanya, igen.

A számhoz tartozó hivatalos videoklip rásegít az egészre: a Casablancas körül megjelenő figurák viaszból készített bábuk. (És bár nem lehetséges a tudatos kapcsolódás, rendkívüli módon hasonlítanak Schaár Erzsébet pécsi szobrász Utca című alkotásának alakjaihoz.)

A vokális hangok elektronikus eszközökkel való hangszín-tágítása a 20. századi zenetörténet alapvető kompozíciós mozzanatává vált. Az elképzelés első igazán nagy teljesítménye Karlheinz Stockhausen német zeneszerző munkássága. Gesang der Jünglige (1956) egy kisfiú énekét, a Hymnen (1967) című műve pedig mindenféle népek himnuszait, törzsi énekeit dolgozza fel. Később Peter Ablinger munkásságában vokálisan intonált szövegeket kódolt át számítógépes programok által instrumentális anyagokká.