Újra gyűjtik a CD-t, bár nem biztos, hogy hallgatják is
Zeneipari hírösszefoglaló
2026. július 30.
16%-kal nőttek a CD-eladások, de a fiatal vásárlók felének nincs is lejátszója – inkább megfizethető gyűjthető tárgy számukra a CD, mint a zenehallgatás eszköze. Dél-Korea lett a harmadik legnagyobb zenei exportőr; a K-pop rajongói a leginkább elkötelezettek mind a vásárlást, mind a közösségi tevékenységeket tekintve. Egy olyan Madonna-remix került az ausztrál rádiós listák élére, amihez a vokált a Sunóval írta a bevallottan pocsékul éneklő producer. Iparági javaslatok születtek az AI felcímkézésére és a slágerlistára kerülés feltételeire. Kevésbé hat ránk a zene, ha azt gondoljuk, hogy AI írta – még akkor is, ha valóságban emberi alkotó áll mögötte. Elérte a Deezerre feltöltött zenék aránya az 50%-ot. Az Anthropic belső kommunikációja igazolja a zeneműkiadók szerint, hogy a dalszövegek jogosítatlan közlése a Claude chatbot szándékolt funkciója, és a szerzői jogi információk „haszontalan szemétnek” minősülnek a fejlesztő számára. A német közös jogkezelő létrehozta az első olyan európai hivatalos jogosított katalógust, ami AI-alkalmazások betanítására szolgálhat.
A CD gyűjthető tárgy lett, ami ráadásul megfizethető – de nem biztos, hogy hallgatják is
A Luminate féléves jelentése szerint 2026 első felében tényleg bekövetkezett a CD reneszánsza – ezt már évek óta jósolgatják, de jellemzően inkább anekdotákkal, mintsem igazán erős adatokkal támasztották alá.
2026 első félévében a CD-eladások 16%-kal emelkedtek az Egyesült Államokban, miközben a vinyl növekedése csak 2,4% volt. A Luminate azt is megnézte, hogy ha kivesszük a képből a CD-ben hagyományosan erős K-popot (beleértve a BTS visszatérő albumát), akkor is 6,7% volt a CD-eladások emelkedése.
A Z és az ezredfordulós generációba tartozó CD-vásárlók nagyjából felének viszont nincsen CD-lejátszója – hasonlóan ahhoz, hogy a vinyl vásárlóinak kb. felének nincs lemezjátszója. Ahogy a Luminate jelentése fogalmaz, a CD „immár nem egy funkcionális formátum, hanem egy gyűjthető tárgy, aminek megfizethető az ára” (értsd: jóval olcsóbb, mint a vinyl). „A fiatalabb generációk számára a fizikai hanghordozók vásárlása legalább annyira az esztétikai tárgy birtoklásáról és a zenészek anyagi támogatásáról szól, mint a hordozón hallható zene meghallgatásáról.”
A CD-vásárlást a nosztalgia is erősíti. A Z generációhoz tartozók 60%-a mondta azt, hogy a legtöbbet a kilencvenes években vagy akár annál korábban született zenéket hallgatja – ez az arány 2021-ben ennek kevesebb mint harmada, 18% volt. A nosztalgia egyaránt fontos motivációs tényező a vinyl-vásárlásban (a Z generációs vásárlók 54%-a ért egyet ezzel) és a CD-vásárlásban (az ezredfordulós generációba tartozó vevők 41%-a, az X generációsok 55%-a számára).
Dél-Korea a harmadik legnagyobb zenei exportőr
Szintén a Luminate adatai szerint immár Dél-Korea a harmadik legnagyobb zenei exportőr ország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után. Elsősorban a BTS ARIRANG című lemezének köszönhető ez az erősödés. (A Luminate több faktort figyelembe vesz a sorrend felállításánál, például azt is, hogy hány előadó jut ki egy országból a nemzetközi piacra, és hány országba jutnak el onnan a zenék.)
A K-pop hallgatói között a legmagasabb az elkötelezett rajongók aránya, akár azt nézzük, hogy mennyit költenek a kedvenceikre, akár azt, hogy közösségi (on- vagy offline) aktivitásokban vesznek részt.
Érdekes, hogy a Luminate adatai szerint még az indie rock az a műfaj, aminek a hallgatói között kimagasló arányban vannak azok, akik igazán elkötelezettek mindkét módon, a vásárlásokat és az aktivitást tekintve. A skála másik végén a country található: miközben a műfaj komolyan megerősödött az elmúlt években, a hallgatói nagy részt passzív befogadók, alacsony azok aránya, akik ennél erősebben kimutatják a rajongásukat.
Kapcsolódó friss hír, hogy a K-pop jelentőségre válaszolva a Grammy indított egy új díjat „legjobb ázsiai popzenei előadás” néven. Azonban a BTS közleményben jelentette be, hogy ők nem kívánnak részt venni az idei versengésben, mert „reméljük, hogy a zenét azért hallgatják és szeretik, ami – és nem földrajzi vagy nyelvi szempontok alapján felosztva”. A Guardian emlékeztet rá, hogy 2021-ig kellett várni egy koreai csapat (nevezetesen a BTS) jelölésére. Tavaly a KPop Demon Huntersből ismert Golden már díjat is kapott, és Bruno Mars és Rosé duettje is több jelölést szerzett.
„Rohadtul nem tud énekelni”, de a Suno segítségével a rádiós lista élére jutott
Nem sokkal azelőtt, hogy Madonna megjelentette új albumát, a Like a Prayer remixe vezette az ausztrál rádiós listákat. Ezt Josh Fawaz jegyzi, akinek a világslágerek Spotify-kompatibilis átdolgozása a specialitása. Először egy producer vetette fel, hogy gyanúsan AI-osan szól az ének, illetve más jelek (a kompresszió, a frekvenciatartomány) is a Suno használatát valószínűsítik. „Nem kell ezt olyan komolyan venni: az AI-t eszközként használom” – válaszolta erre Fawaz, aki szerint a cél a fontos, hogy „jó zenét csináljunk az embereknek”.
Később kirakott egy videót arról, „mi zajlik a színfalak mögött a dalaim vokáljaival”. Hallható, hogyan énekel fel pár sort, majd megjegyzi, hogy „őszintén szólva rohadtul nem tudok énekelni”. Ha nem is nagyon feltűnően, de látszik, hogy a Suno kezeli meg a vokált, bőven túllépve az effektezésen és a hangmagasság korrekcióján – voltaképpen egy új éneksávot ír a megadott dallammal. „Nem tiszta, hogy minek szánta ezt a videót Fawaz, de a kritikusok megcáfolása helyett inkább pont az ő érveiket erősítette meg” – írja a Music Network.
Mindenesetre a kritikák hatására Josh Fawaz frissítette a Like a Prayer adatait a Spotify-on: az Alkotók dobozban már látható, hogy az éneket és részben a dobokat generatív AI szolgáltatta. (Érdekesség, hogy szintisként és producerként ott szerepel Josh nagybátyja, Fadi Fawaz, akit a világ leginkább George Michael párjaként ismert meg.)
View this post on Instagram
Iparági javaslat: kétféle AI címke
A Like A Prayer körülihez hasonló botrányoknak is elejét venné, ha bevezetnék azt a kétféle AI-címkét, amikre egy széles körű iparági összefogás tett javaslatot. Eszerint az explicit tartalmat jelölő E betűhöz hasonlóan a dalok címe mellett volna látható az AI felirat. Az egyik fajta azt jelölné, hogy a szám (jórészt) generatív módon készült, tehát a legfontosabb komponenseiket, például az éneket vagy a kiemelt hangszerszólamokat mesterséges intelligencia hozta létre. Egy másik címke jelölné azokat a dalokat, amelyek „nagyrészt az emberi kreativitás kifejeződései”, de néhány elemüket (például a kíséret egyes szólamait) AI generálta.
A javaslattal a számos szerzői szervezetet is összefogó Human Artistry Campaign, az IFPI, a független kiadók szervezetei és a Grammy állt elő. A digitális szolgáltatók egyelőre konkrét elköteleződés nélkül üdvözölték a „törekvést az átláthatóságra”, sőt, a Suno nyilatkozata is szorgalmazza a „részletekre is figyelő, az átláthatóságot célzó párbeszédet”; egyedül a Deezer nyilatkozata szólt pozitívan magáról a konkrét javaslatról.
A Billboard részletes cikkben foglalkozott a témával. A lap szerint az egyik fő probléma az „AI-jal segített” dalok elhatárolása lehet. Egyrészt azért, mert számos szoftverben vannak már különböző AI (vagy annak nevezett) megoldások, így bizonytalanok a határok. Másrészt sokszor annyi zeneszerző, szövegíró, producer, hangmérnök dolgozik egy-egy felvételen, hogy könnyen előfordulhat, hogy egyikük úgy használ egy AI-eszközt, hogy arról mondjuk a kiadó és az előadó akár nem is értesül.
Egy másik, nagy kiadók (a majorök, a HYBE, a Believe és mások) által előterjesztett újabb javaslat pedig arról szól, hogy milyen feltételekkel kerülhetne fel AI-jal segített zene a hivatalos slágerlistákra. A kiadók szerint fontos kritérium, hogy „a lényegi részeket ember alkossa”; a felhasznált alkalmazások jogosítva legyenek; a generatív AI használatát megfelelő módon a közönség tudomására hozzák.
Kevésbé hat ránk a zene, ha azt gondoljuk, AI írta
A Luminate arról is készített felmérést, hogy különböző területeken mennyire nyitott a közönség az AI használatára. A Music Business Worldwide által összefoglalt kutatás szerint a legtöbbeket az zavarja, ha a híreket írja AI, ezután jön a zene; a legkevesebben a videojátékokba kerülő AI-tartalmak miatt fordulnának el az adott játéktól.
A legérdekesebb eredmény az, hogy a megkérdezett 13-17 évesek inkább pozitívan viszonyultak a mesterséges intelligenciához minden területen, míg a 18-24 évesek majdnem olyan mértékben adtak elutasító válaszokat, mint az 55 év fölöttiek – aztán a 25-34 évesek ismét elfogadóbbak voltak az AI-jal, néhány területen pozitívan is viszonyulnak hozza.
A MBW az eredményekhez kapcsolódva felidéz egy tavasszal megjelent kutatást. A Stanford University és a Reed College kutatói a kísérlet alanyait arra kérték, számoljanak be arról, hogy egy instrumentális zeneszám hatására elképzelnek-e történeteket. A zenékről közölték velük, hogy azokat ember vagy AI írta-e – de szándékosan rosszul címkézték fel ezeket, tehát volt pl. emberi zene, amit AI-nak mondtak.
A hallgatók jóval kevésbé képzeltek maguk elé történeteket, és ha mégis, azok jóval kevésbé fogták meg őket, amikor úgy tudták, hogy AI-zenét hallgatnak. Ezen belül a valóban AI-zene még rosszabbul teljesített, mint a rosszul besorolt emberi alkotások. A kutatók szerint tehát már önmagában az az információ, hogy géppel készült zenét hallunk, „elszegényített hallgatási élményhez” vezet, ezért is nagyon fontos a pontos címkézés.
Fordulópont: elérte az AI-zene aránya az 50%-ot
A Deezer 2025 eleje óta kommunikál arról, hogy a katalógusukba feltöltött zenék között mekkora arányt képviselnek azok, amiket teljes egészében AI-jal generáltak. Az arány akkor 10%-volt, másfél évvel később, 2026 júniusára viszont meghaladta az 50%-ot. Ez naponta átlagban 90 ezer AI-dalt jelent.
Ennek a rengeteg zenének még mindig alacsony a hallgatottsága: az összes lejátszásnak csak 1-3%-a esik rájuk. A Deezer szerint ráadásul ezeknek a túlnyomó része, 85%-a nem valós hallgatás, hanem jogdíjak kicsalását szolgálja.
A fordulóponton újabb lépéseket vezet be a Deezer: a hamis hallgatottságokat szerző, csalást szolgáló AI-dalokat eltávolítják a rendszerből, mint ahogy azokat is, amik egy fél éven keresztül egyetlen lejátszást sem érnek el. A hivatalos közlemény szerint a potenciális további lépéseket alaposan meg kell fontolni – ezek közé tartozik az AI-zene általános demonetizálása. Ezt egyelőre a Tidal tette meg: náluk már nem jár jogdíj a mesterséges intelligenciával generált dalok után.
A szerzői jogi információk „haszontalan szemétnek” minősülnek az Anthropic számára
A Claude chatbot fejlesztőjét, az Anthropicot 2023-ban perelte be több zeneműkiadó dalszövegek jogsértő felhasználása miatt. Az első beadványban kb. 500 dalt neveztek meg, ezt idén januárban 20 ezer dalra bővítették. Most pedig ismét kiegészítették a vádat. Mint a Music Business Worldwide írja, az ügy korábbi szakaszában napvilágra került belső kommunikációra hivatkozik a vádkiegészítés.
A vád szerint az Anthropic alkalmazottai a fejlesztés során többször kérték a chatbotot dalszövegek kiírására, vagyis az, hogy a Claude ezt megteszi, „nem véletlen hiba, hanem egy szándékolt szolgáltatás”. A chatbot akár még úgy is kiír jogvédett szövegeket, hogy a felhasználó nem ezeket kéri direktben; a vád szerint például az „írj egy dalt Buddy Holly haláláról” promptra az American Pie szövegét adta vissza.ű
Mint a belső kommunikációból kiderült, a cég alkalmazottai a letorrentezett dalszövegekből a betanítás előtt eltávolítottak minden, a szerzői jogra vonatkozó információt, ezeket „haszontalan szemétnek” minősítve.
Anthropic-megállapodás: 3000 dollár egy-egy letorrentezett könyvért
Ezzel a vádkiegészítéssel nagyjából egy időben a bíróság jóváhagyta az Anthropic és az írók, könyvkiadók közötti, másfél milliárd dolláros megállapodást. Ugyan tavaly nyáron ebben a perben a bíró úgy döntött, hogy az AI betanítása méltányos használat (létezik ezzel ellentétes ítélet is – bővebben lásd ezt a cikkünket), amiatt elmarasztalta az Anthropicot, hogy jogsértő módon, torrenttel szereztek be kb. hétmillió könyvet, majd ezeket még tárolták is a szervereiken. A másfél milliárdos összeg „a történelem legnagyobb szerzői jogi kártérítése”, bár voltak írók, akik kevesellték – a bíróság nekik nem adott igazat.
A másfél milliárd dollárból egy-egy, a per tárgyát képező könyvre kb. 3000 dollár (vagyis 950 ezer forint) jut, amin alapesetben 50-50%-ban osztozik a szerző és a könyvkiadó – kivéve, ha a szerződésük ezzel ellentétes, vagy ha oktatási célú könyvről van szó.
Jogosított zenei katalógus AI-betanításra a német közös jogkezelő kezdeményezésére
Európában elsőként a német közös jogkezelő, a GEMA állt elő egy olyan katalógussal, ami jogosított, metaadatokkal ellátott zenéket tartalmaz AI-betanításhoz. Ahogy a GEMA jogtanácsosa fogalmazott, ezzel túlléptek azon, amin eddig a közös jogkezelők dolgoztak, vagyis a jogosítási megállapodások jogi kereteinek kidolgozásán – hiszen „egy konkrét termékkel léptek a piacra”.
A PLAI katalógus nagyjából 57 ezer műből, ezek felvételeiből és különálló sávjaiból (vagyis kb. 178 ezer fájlból) áll, hatvannál több zenei műfajt fed le. A GEMA partnerei a létrehozásában német és nashville-i zenei könyvtárak és zeneműkiadók voltak, de további jogtulajdonosok bevonását is tervezik.
Indításával egy időben azt is bejelentették, hogy AI-fejlesztő cég már meg is állapodott a zenék használatáról: a felhasználó által lejátszott vagy az interneten (pl. YouTube-videókban) hallható zenék lekottázására alkalmazható Klang.io. (Honlapjuk szerint már közel 14 millió kottát írattak az alkalmazással.)
A PLAI a GEMA hivatalos közleménye szerint igazolja, hogy „az AI-betanítás és a professzionális alkotók méltányos díjazása nem zárja ki egymást. Lehetséges olyan megoldásokat találni, amelyek megbízható jogi alapokra helyezik az innovációt”. Nehéz ezt nem úgy érteni, hogy a GEMA ezzel a saját álláspontját kívánja erősíteni a Suno elleni perben, amiben (legalábbis első fokon) július végére várható az ítélet – írja a Music Ally.