Először jogosított egy közös jogkezelő egy generatív MI-alkalmazást. A svéd STIM nemcsak időben az első a jogkezelők között, hanem a szerződés részletei is jelentősek: nemcsak a betanításért fizet majd jogdíjat az MI-startup, hanem az output oldalon is, vagyis amikor egy zeneművet felhasználnak egy új dal generálásához. A STIM ambíciója az, hogy a jogosítási megoldás precedensértékű lesz az iparág számára.
A generatív MI jogosítása körüli vitákban a nagyobb nyilvánosságban eddig leginkább az „input” oldalról volt szó, vagyis arról, hogy amikor a modellek betanításához jogvédett műveket használnak (ráadásul „napi szinten tízmilliós nagyságrendben„), akkor az jogsértés-e, vagy belefér az (amúgy csak az Egyesült Államok jogrendjében létező) méltányos használatba.
A svéd STIM jogosítási szerződése a – nyilvánosan egyelőre nem elérhető – Songfox startuppal azonban nemcsak a betanítás oldalára, hanem az output oldalra is kiterjed. Ez azt jelenti, hogy amikor egy adott dalt felhasználnak arra, hogy az alkalmazással új zenét generáljanak, akkor ezért is jár a jogdíj az eredeti mű alkotóinak. Ha ezután az MI-vel generált zenét valamilyen további módon felhasználnak (pl. bekerül egy reklámba vagy háttérzeneként megszólal egy üzletben, netán lejátsszák egy stream oldalon), akkor szintén jogdíjat kapnak az eredeti alkotók.
Az output oldali jogosítás mellett korábban többen érveltek már, például a European Copyright Society elnöke, és erről szólt az Artisjus 2024 novemberében megjelent javaslata is. Ellene leginkább azt az érvet szokták felhozni, hogy a generatív mesterséges intelligencia (legalábbis legtöbb ismert változatában) egyfajta „fekete doboz”, vagyis nem lehetséges pontosan megmondani, hogy mely dalokat használt fel egy adott promptra válaszolva. Leginkább olyan mintázatokra támaszkodnak ezek a technológiák, amiket nem néhány specifikus zenemű, hanem sokmillió alkotás alapján alakítottak ki.
A STIM és a Songfox által aláírt jogosítási szerződés egy harmadik fél, a Sureel attribúciós technológiáját használja majd arra, hogy megállapítsa: az output oldalon keletkező jogdíjak kinek járnak. Ezzel „a bevételek valós időben követhetőek lesznek, és megoldódik az MI-zene egyik legnagyobb bizalmi problémája: az átláthatóság hiánya mind az adatok felhasználását, mint az alkotók kompenzálását tekintve” – nyilatkozta a jogkezelő a Euronewsnak.
A Billboard úgy fogalmaz, hogy „kicsiben kezdődik” az MI közös jogkezelői jogosítása, hiszen egy új startuppal írták alá a szerződést, ami a STIM által képviselt svéd repertoárnak is csak arra a részére vonatkozik, aminél ugyanahhoz a jogtulajdonoshoz tartoznak a szerzői és a hangfelvételi jogok – valamint persze az alkotók hozzájárulása is szükséges a felhasználáshoz.
De nem titok, hogy a STIM ambíciói ennél jóval komolyabbak. „Határozottan hisszük, hogy ezzel valami nagyobb kezdődik. Azzal, hogy kidolgoztunk egy, a gyakorlatban használható megoldást arra, hogyan oldható meg a felhasznált művek azonosítása és a bevételek meghatározott részének az alkotókhoz eljuttatása, egy egész Európában alkalmazható szerződéstervezetet hoztunk létre. Idővel remélhetőleg globális sztenderddé válik ez a megoldás” – nyilatkozta a jogkezelő üzletfejlesztési vezetője a Euronewsnak.
A STIM vezérigazgatója a Billboardnak arról beszélt, hogy szerinte a generatív MI-vel kapcsolatban a zeneipar megoldása olyasmi lehet majd, mint ami végül a kalózkodással kapcsolatban kikristályosodott. Egyfelől a működő piaci megoldások kidolgozása, másfelől pedig a jogtulajdonosokkal együtt nem működő szereplők bíróság elé citálása vezetett végül ahhoz, hogy kialakult egy működő modell, a stream. Az MI esetében a betanítást jogosítatlanul végző cégek ellen a perek már megindultak, a STIM szerint most a másik oldal, a jogosítási megoldások kidolgozása is megkezdődött.
Nyitókép: Songfox
Kapcsolódó tartalmak
