Hamarosan kezdődhet a remixelő AI tesztelése a Spotify-on, ahol az „AI-művészeket” külön meg fogják jelölni. Nagy múltú zenei lapoktól küldték el a munkatársak túlnyomó többségét. Újraindulhat a MySpace – ez az egyetlen információ beindította a spekulációkat. A Suno jelentősen korlátozza a letöltéseket a rosszhiszemű szereplők miatt – és megkötötték a második nagyobb jogosítási szerződésüket. A YouTube duplájára emeli a küszöböt, ami fölött bevétel jár az alkotóknak. Megszűnhet a magyar Jazz TV.
Elkezdhetik tesztelni a Spotify remixelő AI-szolgáltatását anélkül is, hogy minden jogosítás meglenne
A zeneiparban és a tech cégeknél is nagy reményeket fűznek azokhoz az AI-szolgáltatásokhoz, amik meglévő dalok feldolgozását, remixelését teszik lehetővé – sokan számítanak arra (például a TikTok-felhasználók szokásai alapján), hogy ezekre lesz igény. A különálló alkalmazások mellett ilyen lesz majd a Spotify egy – külön díjért használható – kiegészítése is, amiről a cég vezetői már év elején azt mondták, hogy a technológia készen áll, csak a jogosítás nem.
Tavassszal aztán a Universal Music Group írt alá szerződést a Spotify-jal, augusztus elején pedig a független kiadókat képviselő Merlin. A hivatalos közlemény hangsúlyozza, hogy a művészek egyénileg dönthetnek arról, csatlakoznak-e, vagyis engedélyezik-e a dalaik remixelését. Aztán pedig a legnagyobb független zeneműkiadó, a Kobalt írt alá szerződést. „A remixek, feldolgozások kiindulópontja a dal, ezért a zeneműkiadók, a dalszerzők nélkülözhetetlen partnerek a fejlesztésben” – fogalmaz a közlemény.
A következő lépésről a befektetőknek beszélt a Spotify egyik vezérigazgatója, Gustav Söderström. A Music Business Worldwide beszámolója szerint azt mondta, hogy a szolgáltatás elindításához nincs szükség arra, hogy minden nagy jogtulajdonossal legyen megállapodásuk. „Persze szeretnénk, ha minél több zenész benne lenne, de nem számítunk arra, hogy mindenki igent fog mondani” – fogalmazott. Söderström emlékeztetett arra, hogy a Spotify elindulása után még évekig tartott, míg minden nagy előadó – pl. a Beatles vagy a Metallica – katalógusa elérhetővé vált náluk.
A következő lépés az lesz, hogy egy „előzetes verziót” elérhetővé tesznek a felhasználók egy része számára – mondta a vezérigazgató a befektetőknek, időpontot nem említve. Ez egy AI-szolgáltatás esetén kicsit más, mint egy normál béta teszt: az első felhasználók visszajelzései beépülnek a modell működésébe, javítva annak teljesítményét. Az ún. megerősítéses tanulás az AI-fejlesztés fontos lépése: a felhasználók több remixet is kapnak majd, és azáltal, hogy megmondják, szerintük melyik jobb, adatokat szolgáltatnak a modellnek. A Spotify hangsúlyozta, hogy mivel 777 millió felhasználójuk van (ebből 300 millió előfizető), nagyon sok adatot kaphatnak ebben a betanítási fázisban.
Söderström szerint a zeneiparban nagyon pozitív a szolgáltatás fogadtatása, „szinte minden jogtulajdonos szeretne csatlakozni”. A működés a „három C-re” épül majd: consent (vagyis beleegyezés), credit, compensation.
A Spotify megjelöli az „AI-művészeket”
Szintén Spotify és AI: bejelentették, hogy szeptembertől egy „AI Persona” megjelölést kapnak azok az előadók, akiknek a „nyilvános identitását AI generálta”, tehát pl. realisztikus, de AI-képeket használnak a profiljukon. A Spotify hangsúlyozza, hogy ez az előadók „perszonájára” vonatkozik, vagyis nem keverendő össze azzal, hogy a dalok hogyan készültek – ez utóbbiról a kreditekben lehet tájékozódni. A megjelölés forrása kettős: egyrészt az előadók önbevallása, másrészt a Spotify saját szűrőt is alkalmaz. Ha valakit ők „lepleznek le”, akkor azt nyilvánosan is jelölik majd, de lehet fellebbezni; lesz eszköz arra is, hogy a felhasználók jelentsék a gyanús profilokat.
Fontos bejelentés, hogy az AI-előadók zenéi nem kerülnek be az algoritmikus ajánlások közé és a playlistekre, kivéve, ha a felhasználó követi őket. A közlemény így fogalmaz: „Bár hiszünk abban, hogy minden művésznek jogában áll eldönteni, hogyan prezentálja magát, a Spotify ajánlóinak célja az autentikus, zenei karriert építő művészek dalainak segítése.” Továbbá: „a célunk az, hogy az autentikus művészeket emeljük ki a rendelkezésünkre álló jelek alapján, és mindent megtegyünk, hogy elkerüjük az AI slopot, spamet és a minimális erőfeszítéssel készült tartalmakat.”
A Spotify korábban már bevezette azt, hogy az „ellenőrzötten emberi” alkotókat egy zöld pipával jelöli.
Nagy múltú zenei lapoktól küldtek el szinte mindenkit
Több neves online zenei laptól küldték el az alkalmazottak túlnyomó részét: az 1985 óta működő Alternative Press; a 2004-ben alapított, eleinte az indie világra koncentráló BrooklynVegan; a rockkal, metallal foglalkozó, 2000-ben indult Revolver és a több mint ötvenéves, a gyűjtőket megszólító Goldmine jövője került veszélybe.
Ezek a lapok a Veeps portfóliójába tartoztak, amit a Good Charlotte zenekar két tagja, Benji és Joel Madden alapított; elsősorban fizetős livestreamekkel foglalkoznak, 2021 óta a Live Nation a többségi tulajdonosuk.
Az elbocsátásokról először a Pitchfork adott hírt; hivatalos közleményben egyelőre egyik szerkesztőség nem erősítette meg ezt, illetve a jövőre vonatkozó terveikről nem írtak. A volt munkatársak közül a BrooklynVegan egyik szerkesztője posztolt arról, hogy nemcsak őt, hanem „majdnem mindenkit” elbocsátották.
Újraindulhat a MySpace
„Újra fogjuk indítani a MySpace-t, csak a megfelelő pillanatra várunk” – ennyit árultak el a terveikről a MySpace tulajdonosai. Ebből a minimális információból hirtelen komoly spekuláció alakult ki, ami egyrészt a nosztalgiával magyarázható, másrészt azzal, hogy a közösségi oldalak mai állapota sokakat zavar, és a reakciókból úgy tűnik, hogy nagyon várnak valami másra.
A MySpace volt az első igazán népszerű közösségi oldal – egy ideig még a Google-nél is több látogatót vonzott. 2005 és 2009 közötti csúcskorszakában több, azóta is tartó zenei karriert indítottak el az integrált zenelejátszóba feltöltött dalok: Arctic Monkeys, Lily Allen, Adele, Calvin Harris stb.
Sokan a nagy mértékben személyre szabható profilokat kívánják vissza, bár mások szerint az ebből eredő kaotikus kinézet volt az egyik oka annak, hogy az oldal végül lemaradt a Facebook mögött. Szintén sokan visszasírják azt, hogy a MySpace a felhasználók kapcsolati hálójára épült – igaz, eleinte az utódai is, csak később jelent meg a hírfolyam, majd öntötték el a feedeket azok a posztok, amikről az algoritmus gondolta, hogy érdekli a felhasználót (pontosabban: ami ott tartja az oldalon, mert mondjuk felháborítja stb.), végül jött az AI slop.
Az elemzők szerint a MySpace-nek akkor lehet esélye, ha nem is a Meta-termékek megszorítására, de legalábbis arra, hogy kisebb szereplőként a piacon maradhasson, ha az algoritmusok által uralt, AI-tartalmakkal elárasztott feedek helyett visszatér a személyesebb közösségi oldalak ideájához. A BBC-nek nyilatkozó egyik szakértő szerint jó ötlet lenne az egykor erős zenei fókusszal megkülönböztetni az oldalt a versenytársaktól. Ez párosítható a nullás évek iránti nosztalgiával, ami nemcsak azokra jellemző, akik akkor voltak fiatalok – és már feltehető róluk, hogy egyéb elfoglaltságaik közé nem fognak egy új közösségi oldalt beilleszteni -, hanem a legfiatalabbak generációk sok tagjára is, akik akkor még meg sem születtek.
A MySpace című dokumentumfilmben egyébként a tulajdonosok, Chris és Tim Vanderhook azt is elárulták, hogy 2011-ben úgy tudták megvenni a News Corp.-tól az oldalt, hogy írtak egy sajtóközleményt arról, hogy Justin Timberlake (akire a A közösségi háló filmszerepe miatt esett a választás) őket támogatja a potenciális vevők közül – pedig valójában csak később keresték meg a sztárt egy ismerős ismerősén keresztül.
Korlátozásokat vezet be a Suno a letöltésekre
Ahogy arról részletesen itt írtunk, a csalók gyakran AI-generált dalokat használnak arra, hogy jogdíjakat nyerjenek ki a stream szolgáltatóktól. Ennek oka az, hogy ha kevés dalnak generálnak mesterségesen nagy hallgatottságot, az feltűnőbb a csalásokat szűrő algoritmusok számára, vagyis sok zenére van szükség, amit a legegyszerűbb AI-jal csinálni.
Egyértelműen erre utal a Suno abban a közleményben, amiben bejelentik: szeptembertől komoly korlátozásokat vezetnek be a letöltésekre, így „nehezebb lesz a rosszhiszemű szereplők számára, hogy tömegesen exportáljanak zenéket”. Az ingyenes felhasználók összesen csak hét dalt letölthetnek le, a Pro előfizetéshez havi 20, a Premierhez havi 60 dal letöltése jár. Azt is nyilvánvalóvá tették, hogy az ingyenes felhasználók számára tilos a letöltött dalok kereskedelmi felhasználása (pl. feltöltése a stream szolgáltatókhoz).
A Suno egyben azt is bejelentette, hogy szeptembertől egy új, minden korábbinál jobb modellt vezetnek be, amit „a zeneiparral együttműködve fejlesztettünk” – kérdés, hogy ez mit jelent, hiszen az ismert cégek közül a Warner és a BMG írt csak alá jogosítási szerződést az AI-céggel. Az utóbbit nemrég jelentették be, hangsúlyozva, hogy a megállapodás kiterjed a BMG-katalógus korábbi felhasználásának ellentételezésére is.
Egy meglepő fordulattal a Suno azt is bejelentette, hogy hamarosan indít egy új szolgáltatást: ha valakinek nagyon tetszik a dal, amit a Sunóval készített, akkor rendelhet belőle vinylt. A honlapon azt írják, hogy ajándéknak is jó lehet egy egyedi lemez, amihez a borítót fel lehet tölteni, vagy a Sunóval generáltatni. Hangsúlyozzák, hogy „garantáltan jó hangminőségű” lemezekről van szó, nem „novelty vágásokról”. Egy lemez ára várhatóan 45 dollár lesz, plusz postaköltség – azért várhatóan, mert még nem indult el ténylegesen a szolgáltatás.
A YouTube megduplázta a belépési küszöböt
„Majdnem húsz éve vezettük be a YouTube Partner Programot”, és „azóta ez az első jelentős változás” – írja a YouTube. Elsősorban azokról a küszöbökről van szó, amiket el kell érni ahhoz, hogy valaki pénzt kereshessen a YouTube-bal. A belépési küszöb a korábbi duplájára emelkedik: legalább ezer feliratkozó mellett legalább 8000 óra össznézettség kell az előző egy évben, vagy 20 millió Shorts megtekintés. Ez csak az új belépőkre vonatkozik; aki korábban már bekerült a partnerprogramba, az nem kerül ki, ha nem éri el a 8000 órát.
A YouTube Shorts esetén viszont mindenkire vonatkozik egy új küszöb: a reklám- és előfizetési bevételekből csak az részesül, aki 90 nap alatt legalább 10 milliós nézettséget szerez a rövid videóival. Ha valaki ezt nem teljesíti, a partnerprogramban attól még bentmarad (a hosszú videók után jár a bevétel), és mihelyt újra meglesz a megfelelő nézettség, megint kap pénzt innen is.
A YouTube azt ígéri, hogy a felszabaduló bevételekből új módokon fogja segíteni az alkotókat, például bónuszt kapnak, akik trendeket indítanak el, vagy hatékonyan buzdítják a nézőiket vásárlásra a YouTube-on belül.
Emellett azt is bejelentették, hogy minden olyan országban, ahol van YouTube Premium, bevezetik a Premium Lite csomagot, ami olcsóbb, de nem minden tartalomra vonatkozik, hogy offline, megszakítás nélkül is lehet nézni.
Megszűnhet a Jazz TV
„Napokon belül megszűnhet a Jazz TV műsorszolgáltatása” – erről írt augusztus 5-én a közösségi televízió. Úgy tűnt, hogy ez meg is történt, de végül kiderült, hogy csak adásszünet volt; egyelőre további híreket nem kaptunk a 2022-ben Jazz TV-ről.
Ettől függetlenül érdemes idézni, hogy mit írnak a (lehetséges) megszűnés okairól. A közlemény szerint „amennyiben a közösségi médiaszolgáltató és a műsorterjesztő nem tud megállapodni a továbbítás feltételeiről, a Médiatanács létrehozhatja a közöttük fennálló szerződést. A törvény azonban a Médiatanács által létrehozott szerződés esetében kizárja a programdíj megállapításának lehetőségét” – legalábbis 2012 óta, mert a médiatörvény 2010-es változata szerint a Médiatanácsnak lehetősége volt arra, hogy „a felek közötti jogvita rendezése során a szerződés pénzügyi feltételeit is megállapítsa” – fogalmaz a közlemény. A Jazz TV így működését így „döntően tulajdonosi kölcsönök, a munkatársak
jelentős részének pro bono szakmai munkája, valamint a legjelentősebb, adáslebonyolító beszállító partner finanszírozási és támogatási együttműködése tette lehetővé”. Mivel a jazz rétegműfaj, a reklámbevétel szűkös volt.
A Jazz TV álláspontja szerint „már előfizetőnként havi 2,5–3 forintos programdíj is elegendő lenne ahhoz, hogy a közösségi televíziók működése hosszú távon fenntarthatóvá váljon. Egy előfizetőnként havi 3–4 forintos programdíj pedig már nemcsak a stabil működést biztosíthatná, hanem érdemi tartalomfejlesztést is lehetővé tenne, amelyből végső soron a nézők, a műsorterjesztők és a teljes magyar kulturális élet is profitálna.”
Jó szeretnek írni zenét