Zeneipari jelentés: azonnali szabályozásra van szükség

2028-ban 5,8 milliárd forint jogdíjtól eshetnek el a zenei alkotók, ha a generatív AI szabályozása nem történik meg – ez a friss Zeneipari jelentés egyik fő megállapítása. A jogdíjkiesés legnagyobb részt a háttérzenék, funkcionális zenék területén várható.  Szakértői interjúk alapján, nemzetközileg követett módszertannal ennek mértéke 19%-ra várható. A Zeneipari jelentés itt olvasható el.

Szakértői becslés: 19%-os jogdíjcsökkenést hozhat az AI

A 2026-os Zeneipari jelentés témája: a generatív AI gazdasági hatása a magyar zeneiparra. Legfontosabb megállapítása: ha nem történik meg a terület szabályozása, akkor rövid időn belül komoly bevételkiesésre kell szembenéznie az alkotóknak.

A hasonló elemzések nemzetközileg követett módszertana szerint az iparági szervezetek adatai alapján előre jelezhető, hogy a következő években mennyi jogdíjbevételre számíthatnak a hazai alkotók. Szakértői interjúk alapján pedig megbecsülhető, hogy a különböző területeken milyen mértékű lehet a mesterséges intelligencia által okozott kiesés.

A legkomolyabb mértékben a háttérzenei jogdíjakat fenyegetik a generatív alkalmazások. Ezen a területen „rövid hangulatfókuszú zenére van szükség kisebb figyelmi vagy érzelmi kapcsolódás mellett, így az emberek által megalkotott zene könnyebben kiváltható GenAI-felvételekkel” – fogalmaz a jelentés. A zeneiparban használatos, összevont élő- és hattérzenei jogdíj kategóriájában a szakértők szerint 47%-os jogdíjcsökkenésre lehet számítani 2028-ban.

Bár a stream szolgáltatókat elöntő AI-zenék hallgatottsága egyelőre nem jelentős (a Deezer becslése szerint az összes lejátszás 1-3%-a, de ennek túlnyomó része nem valós érdeklődés, hanem csalás eredménye), a digitális jogdíjakban mégis számíthatunk 20%-os kiesésre, elsősorban a közösségi médiás videókban, posztokban megszólaló, szintén nem a figyelem fókuszát jelentő zenék, podcastok generált szignáljai stb. miatt, amiket szintén kiválthat a GenAI.

A rádiós, televíziós jogdíjaknak része a funkcionális zene: szignálok, reklámok stb. Bár ezekből csak a jogdíjak kisebb része származik, ha ezen a területen 40%-ban kiváltja az AI az emberi alkotásokat, akkor az a teljes területen 7%-os csökkenéshez vezet.

A magyar zenének bevételkiesés, a Sunónak egymilliárdos piac

Az alábbi ábrán látható a jogdíjak várható alakulása a GenAI-hatás nélkül, átlag éves 5,6%-os emelkedéssel számolva (ez az utóbbi évek növekedésénél kisebb érték, hiszen figyelembe veszi pl. azt, hogy a stream szolgáltatók előfizetőinek száma a korábbinál lassabban bővülhet). A generatív alkalmazások terjedése, a szabályozás azonnali átalakítása nélkül ebből egyre növekvő részt vonhat el. A számítások szerint 2025 és 2028 között a kumulált bevételkiesés elérheti a 12 milliárd forintot.

A Zeneipari jelentés hazai szakértők becslésére alapul. A 19%-os előrejelzés alacsonyabb annál, amit más piacokon várnak korábban megjelent elemzések. Az első átfogó, a CISAC megrendelésére készült tanulmány 2024-ben 2028-ig 27%-os jogdíjkiesést prognosztizált. Később a dán, illetve a német és francia piacokra vonatkozó elemzések szintén 27-28%-os jósoltak.

Az AI-cégek másfelől bevételt is termelnek. A legtöbb jelenleg freemium modellben működik; az ingyenes felhasználók korlátokkal kell, hogy szembenézzenek, pl. tiltott a generált zenék kereskedelmi felhasználása. Ha a nemzetközi használati mintázatok a nálunk is érvényesek, akkor a Suno számára Magyarország egymilliárd forintos piacot jelenthet.

Hazai potenciális bevételt mindössze egyet talált a Zeneipari jelentés: a professzionális zenészek feltehetően szaktudásuk miatt jobban tudják promptolni az alkalmazásokat, és erre támaszkodva esetleg szerezhetnek plusz jövedelmet.

Legalábbis amíg a szabályozás nem követi a technológiai átalakulást. A Zeneipari jelentés úgy fogalmaz, hogy a GenAI által létrehozott új „értékhézag” (value gap) is igazolja: „Az új vagy módosított szerzői jogi szabályozásnak mind az input, mind az output tekintetében vissza kell adnia a kontrollt a jogosultak kezébe a GenAI zeneszolgáltatások vonatkozásában is.”

Az input oldalon ezután a betanításhoz felhasznált zenék után keletkezne jogdíj (ha a jogtulajdonos engedélyezi ezt). Az output oldalra vonatkozik a magyar közös jogkezelők javaslata: a GenAI olcsó és tömeges előállíthatósága által felborult egyensúlyt egy új jogdíj bevezetése állíthatná helyre. Ha a kereskedelmi felhasználásért ugyanolyan jogdíjat kellene fizetni, mint az emberi alkotások esetén, az egyben azt is elismerné, hogy a generatív zene nem létezhetne, ha nem volnának emberi zeneművek, hangfelvételek.

Pozitív és negatív jövőképek

A Zeneipari jelentés a szakértői interjúk alapján két szélsőséges forgatókönyvet is felvázol. A pozitív jövőkép szerint „a generatív AI a zenei alkotás kreatív forradalmát hozza el”, mind a műfajok sokfélesége, mind a zenéléshez mint önkifejezéshez hozzáférő emberek mennyisége tekintetében. Másfelől felértékelődnek az AI-generált zenékhez nem hasonlító, egyéni hangú alkotások, valamint a jazz, akár a klasszikus zene is. A jelentés szerint „a pozitív forgatókönyv kulcsa az átlátható, nemzetközileg egységes szabályozás és az igazságos bevételmegosztás”.

A legrosszabb kimenetel pedig az emberi alkotás folyamatos háttérbe szorulása, hiszen ha a szabályozás elmarad, vagy egyenesen az AI-cégeket segíti, „akkor az emberi zenészeknek nem érné meg zenével foglalkozni”. A zene elértéktelenedik, uniformizálódik, veszélybe kerül a nemzeti és az általános kulturális sokféleség, a hallgatók elveszíthetik zenei tudatosságukat.

A Zeneipari Jelentést Incze Kinga és Nagy Tímea (Whitereport) készítette a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért megbízásából.