Playlist

Dalszerző Playlist #154: A Dal Érték – meghatározó magyar dalok 2.

2025. november 7.

Rónai András

A Dalszerző Playlist az Artisjus magyar zenéket bemutató sorozata.

Az aktuális playlistek meghallgathatók itt:

Spotify –YouTube

A 2025: Magyar Dalszerzés Éve mottója: A dal érték. Az egész éves programot ez fogja össze, és ezen belül ezzel a mottóval (a #adalérték hashtaggel) kerültek fel a közösségi médiába olyan videók is, amelyekben zenészek és más művészeti ágak képviselői mondták el, hogy melyik volt számukra a leginkább meghatározó magyar dal.

Ebben és az előző Playlistben a kiválasztott dalokat gyűjtöttük össze. Ezek megmutatják nemcsak azt, milyen sokszínű a magyar dal, hanem azt is, hogy milyen sokféle okból lehet valaki számára meghatározó egy szerzemény.

Mint már korábban is írtuk, sok zenész számára (a nem zenészekhez hasonlóan) egy-egy életszakaszhoz kötődnek a meghatározó dalok. Kemény Zsófi számára például gyerekkorában az Európa Kiadó volt az, „aminek identitásképző hatása volt”, a Mocskos idők „az első dal volt, amit magamtól beraktam magamnak és ugráltam rá otthon egyedül” – mondta. Zsiga Melinda a Fekete Vonatot hallgatta sokat gyerekkorában, és mint mondta, „életpályájával is párhuzamos” A város másik oldalán című sláger szövege. Kolibri pedig élete olyan szakaszáról beszélt, amikor „semmi nem adott otthont”, kivéve a Hiperkarma Üres című dala.
Németh Alajos Lojzi pedig azért választotta LGT: Egy dal azokért, akik nincsenek itt című számát, mert „amikor a zenekar berobbant, gimnazista voltam, éjjel-nappal ez szólt, erre lettünk szerelmesek, erre futballoztunk.”

Van, hogy családi kapcsolat is erősíti egy dalhoz fűződő viszonyt: Rajkai Zoltán fia zenekarától, a m.a.n.s.-tól választott számot, Déki Lakatos Sándor pedig nagyapja, Lakatos Flórián Meggyógyít az éjjel című szerzeményét, amit gyerekkorában először megtanult elmuzsikálni.

Nem meglepő, hogy a zenészekhez különösen közel állnak a dalok, amik saját pályájukat, előadásmódjukat inspirálták valamilyen módon. Mehringer Marcinak egy 30Y-dal „adott erőt arra, hogy azt csináljam, amit mindig is akartam csinálni”; Grecsó Krisztián Sebő Ferenc József Attila-feldolgozása, a Harmatocska hatására vált versolvasóvá, ez „tárta föl, mit tud a magyar nyelv, mit tud a vers”; Pető Brúnó Figura miatt kezdett magyarul rappelni, mert ő mutatta meg, hogy „lehet az ember nagyon laza magyarul is”.

Többen említették a kedvenc daluk és a magyarság kapcsolatát: Kutrik Bence azért választotta Örzse áriáját Kodály Zoltán Háry Jánosából, mert a daljáték „kifejezi a magyarságot”, Wolf Péter számára pedig Fényes Szabolcs – többek között általa is meghangszerelt – szerzeménye, a Mindig az a legszebb perc „adja vissza a magyar hangulatot, amiben van boldogság és szomorúság, mulatás és sírás is.”

Természetesen olyan is van, hogy egy dal a zenei tulajdonságai, megalkotottsága miatt inspirál egy másik zenészt. Balogh Máté Ránki György groteszk és „zseniálisan hangszerelt” Planta-dalát emelte ki, Sallai László pedig a KEX Zöld-sárga című dalával kapcsolatban azt, hogy „elképesztő magasságokig szárnyal”, és miközben rejtélyes az üzenete, „nagyon is értem”. Madarász Iván kisebb elemzést is adott videójában Jenei Szilveszter Bayer Friderika által az 1994-es Eurovíziós Dalfesztiválon előadott, Kinek mondjam el vétkeimet című daláról. Mint mondta, a szövegében egy imahelyzetet megragadó, a kétségbeeséstől a megtisztulásig jutó dal zeneileg egyszerű (tonikai orgonaponton szext-mixtúra), de „igaz, hiteles, sallangtalan előadása” nagyon megfogta őt.