Alaphang

Héra Barnabás kedvenc zenéi

2026. július 7.

Rónai András

Alaphang rovatunkban magyar zenészek, szerzők ajánlanak ötöt-ötöt a kedvenc dalaikból, köztük egy-egy sajátot. A legutóbbi válogatónk: Héra Barnabás. A folyamatosan bővülő playlist meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.

Héra Barnabás zeneszerző, multiinstrumentalista, énekes. Elsősorban a 2018-ban alakult Carson Coma tagjaként ismert; főként dobos, de gitározik is (például az akusztikus triófelállásban), illetve több dalban énekel. Mint közismert, a zenekar minden tagja, így ő is kiveszi a részét a dalok írásából. A Carson Coma az utóbbi évek egyik legnagyobb befutója, ráadásul a pár év alatt arénakoncertekig jutó előadók közül ők egyetlenként – többféle stílusból merítő – gitárzenét játszanak.

Első, Héra című szólólemezéről ezt mondta: „A Carson Coma ötödik évében hirtelen nagyon sok dalt írtam, olyan intim szövegekkel, amiket furcsa lett volna később többedmagammal egy próbateremben fejlesztgetni. Így a próbaterem helyett a saját kis bűnbarlangom magányában vettem fel mindent.” A szólólemezen feldolgozott témák: a szakítás utáni szétesés, magány, hirtelen veteránautó-mánia, a huszonéves lét bizonytalansága – valamint az az érzés, amikor az ember 25 évesen újra szerelmes lesz. Fekete Giorgio ezt írta a lemezről: „Ötletes, vicces, a szó lehető legjobb értelmében véve naiv, kedves dalok. Ez a lemez zéró filterrel, mindenféle felvett karakterjegytől és agyjátszástól mentesen mutatja be ennek a fantasztikus srácnak a belső világát.”

Héra Barnabás az Instagramon és a Facebookon

A legjobb saját feszültséglevezető dal – Héra Barnabás: Üres

„Nehezen váltanak már ki belőlem erős érzelmeket a saját dalaim: amíg csavargatja az ember a potmétereket, tökéletesítgeti az egyszálgitáros ötleteit, valahogy eltűnnek az alkotás legelején jelen lévő erős érzések. Az Ürest egyszerre érzem nagyon nyomasztónak, amit aztán komikussá tesz az a néhány keresetlen szó. Valamiért úgy képzelem, hogy jól lehet rá dühöngeni, párnába kiabálni, aztán ágyon ugrálni.”

A legjobb dal zuhanyzás közben éneklésre – Arctic Monkeys: Cornerstone

„Ha csak egyet kéne mondanom, valószínűleg ez lenne a kedvenc dalom valaha, 16 éves korom óta éneklem ezt a dalt a zuhany alatt, és még mindig nem untam meg. Mellesleg az egyik legjobb történet, amit valaha dalszövegben hallottam.”

Legutóbbi dallamtapadásod – Sebő Ferenc: Vöröshajú lányok

„Pár éve kiszabadultam az angolszász gitárzene fogságából és rájöttem, hogy nem csak ebben a műfajban lehet jó dalokat írni. A legnagyobb áttörést az jelentette, amikor felismertem, hogy a magyar népzenei gyökerektől nem menekülni kell, hanem minél jobban beleásni magam ebbe a világba – hónapról hónapra egyre nagyobb kedvvel teszem ezt. Sebő Ferenc versfeldolgozásaival már gimis koromban találkoztam, de ez a dal valamiért csak mostanában talált meg, nem tudom kiverni a fejemből, minden nap meghallgatom.”

A legjobb zene elvágyódáshoz – Cseh Tamás, Másik János: A hatvanas évek

„Valószínűleg az általam valaha legtöbbet hallgatott lemez egyik legszebb dala. Térben és időben is elvágyódik benne az ember, méghozzá több síkon: Bereményi a ’70-es évek végén nosztalgiázik a ’60-as évekről, én pedig a következő század ’20-as éveiben nosztalgiázom a ’10-es évek balatoni élményeiről. ”

A legjobb feldolgozás – Szabó Gábor and the California Dreamers: San Fransiscan Nights

„Amellett, hogy nekem zenei szempontból is sokkal jobban tetszik, van valami szívbemarkoló abban, amikor az egyperces angol monológ után (amit Eric Burdon is elmond az Animals eredeti verziójában), Szabó Gábor egyszer csak megszólal magyarul és a budapesti szeretteinek üzen: ‘San Franciscóban. találkozunk!’ Most is libabőrös lettem tőle.”

A legjobb szakítós dal – Los Kipus: Mi Carinito

„Ha nem fordítottam volna le a szöveget, akkor is tudtam volna, hogy ez egy szakítós keringő. Szeretek olyan nyelven zenét hallgatni, amit nem értek teljesen, olyan, mint gyerekkoromban bármit elsőként hallani. Ragadt már rám valamennyi spanyol, így a címnek viszonylag magabiztosan futottam neki, mégis elképesztő, hogy zeneileg is mennyire azt a gombot nyomja meg, amit a szöveggel is szándékozott a szerző.”

A legjobb történetmesélés egy dalban – Rupert Holmes: Escape (The Pina Colada Song)

„Az elbeszélő férj belefáradt a lapos házasságába, így alváshoz készülődve a hitvesi ágyban a felesége mellett társkereső hirdetéseket olvasgat. Ugyanebben a rovatban válaszol ezek egyikére, megszervezik a találkozót, majd a randevú helyszínén kiderül, hogy a felesége társkereső hirdetésére válaszolt az elbeszélő, mindketten ugyanarra vágytak, többek között Pina Coladára – egymással próbáltak félrelépni, ennél igazibb szerelem nincs!”