Mi a közös a Gangnam Style-ban és Schubert zongoraművében? Kell-e belépési küszöb a komolyzenéhez? És hogyan születik dallam egy groteszk Örkény-novellából? A Szinger-Songwriter podcast második epizódjának vendége Balogh Máté zeneszerző, egyetemi oktató, akinek mindig van egy izgalmas ötlete. Beszélgetőtárs: dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója
A műsor egy játékos felütéssel indul: a résztvevők igaz-hamis állításokkal próbálják „csőbe húzni” a másikat. Elhangzik például egy, a Tennessee folyó feletti repülésről szóló történet, míg egy másik egy zongora alatt átvészelt koncertélményről szól, de egy illegálisan átírt dalról is szó esik. A könnyed kezdés azonban gyorsan átfordul egy mélyebb beszélgetésbe, amely a zene működésének alapjait boncolgatja.
Balogh Máté zeneszerző szerint a különböző zenei világok közötti különbség nem annyira értékbeli, inkább abban rejlik, hogyan kapcsolódunk hozzájuk. Van, ami azonnal hat, és van, amihez idő kell. Egy Schubert-darab rétegről rétegre nyílik meg, meséli, miközben egy popdal akár már első hallgatásra is működik – ám mindkettő mögött tudatos döntések húzódnak meg.
A beszélgetés egyik emlékezetes pillanata, amikor szóba kerül PSY világslágere, a Gangnam Style. Balogh Mátét régóta furdalta a kíváncsiság, vajon miért ebből a dél-koreai popdalból lett ekkora siker. Szerinte ebben az esetben nem marketingről vagy trendekről van szó, hanem egy konkrét zenei megoldásról: „Ez pedig a kiállás a refrén előtt, amely egy toposz. Minden könnyűzenei számban a refrén előtt van egy kiállás: megáll a dob, és utána jön a refrén. És ez általában egy ütem. (…) De itt két ütem van. (…) És ez akkora feszültséget generál, hogy nem kapok levegőt, nem tudom kifújni a levegőt.”
Többször elhangzik a beszélgetés során, hogy a zene alapvetően közösségi élmény: amikor együtt, egy térben, egy közös zenei élménynek vagyunk részesei. Ez az a pont, ahol a résztvevők szerint a mesterséges intelligencia egyelőre nem tud versenyezni az emberrel.
Mindig lesz valaki, aki kitalál valami újat. Az AI ezt nem tudja helyettesíteni,
mondja az epizód főhőse. Szerinte a kulcs az „egyéni, eredeti jelleg”, amit nem lehet pusztán mintákból újraalkotni. A podcast végén bepillanthatunk az alkotási folyamat kulisszái mögé, és megismerhetjük, hogyan születik egy kortárs zenemű Örkény István egyperces novellája alapján.
Nézd meg a Szinger-Songerwriter második epizódját Balogh Mátéval, és ha tetszett a beszélgetés, iratkozz fel az Artisjus Youtube-csatornájára!