Mi marad a művészetből, ha a gép is alkotni kezd?

Lehet-e kreatív a mesterséges intelligencia? Mi lesz a könyvekkel, a képekkel és a történeteinkkel egy olyan világban, ahol egyetlen promptból születhet vers, festmény vagy dal? AI-viták című négyrészes sorozatunk utolsó részében ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

AI-viták című videós sorozatunkat idén tavasszal indítottuk. Minden alkalommal egy-egy olyan aspektust jártunk körbe érintett alkotók és szakemberek részvételével, amely a kreatív iparág, a művészvilág vagy a kulturális szféra meghatározó kihívásai közé tartozik a mesterséges intelligencia vonatkozásában. A vitafolyam egyes epizódjai eddig kizárólag Youtube-on voltak elérhetőek, mostantól viszont audio (és videó formában) is megtalálhatók a podcastlejátszókon.

A beszélgetés Bartók Béla egy csaknem száz évvel ezelőtti gondolatával indul, a zeneszerző ugyanis már 1937-ben arról írt, hogy a géppel létrehozott zene és az élő előadás között alapvető különbség van – vagyis a technológia és a művészet viszonyáról szóló vita korántsem a mesterséges intelligenciával kezdődött. A résztvevők, Nyáry Krisztián író, kommunikációs és könyves szakember, valamint Weiler Péter digitális multimédiás képzőművész a bartóki felvetés nyomán megvitatták, vajon az AI manapság csak új eszköz az alkotók kezében, vagy olyan fordulatot hoz, amely átírja a művészet, a szerzőiség és a kreativitás fogalmát? Nem meglepő módon eltérő nézőpontból járják körül, mit jelent alkotni egy olyan korban, amikor a gépek már szöveget írnak, képet készítenek és zenét komponálnak.

Ha kíváncsi vagy arra, hogy a mesterséges intelligencia valóban veszélyt jelent-e az alkotókra, vagy épp új lehetőségeket nyit meg előttük, hallgasd (vagy nézd) meg a teljes beszélgetést az alábbi linken: