„A legfontosabb a bátorság, hogy az emberek elé merd tárni a dalodat”

Járai Márk az Artisjus Mentorprogramban három fiatal szerző-előadóval dolgozott együtt. Interjúnkban elmondja, mi az, ami szerint a legfontosabb egy szerző számára, és ebben hogyan lehet kívülről segíteni. A Dalszerzőnek beszélt arról, hogyan látja a fiatal nemzedéket, valamint saját pályájáról is, többek között nemrég megjelent lemezéről, amihez Bereményi Géza írt szövegeket – az erről szóló podcast itt hallgatható meg.

 Mi az, amit szerinted a dalszerzésből egyáltalán tanítani lehet? Elég tág a lehetséges vélemények skálája, onnan, hogy „dalszerzőnek születni kell”, odáig, hogy ez egy tanítható mesterség.

Valamilyen mértékben biztos születni is kell erre, vannak nagyobb és kisebb tehetségek. De alapvetően szerintem a legfontosabb a bátorság és az önbizalom: hogy az ember létrehozzon valamit az érzéseiből és a gondolataiból, és azt merje az emberek elé tárni. Arra már önmagában nagyon büszke lehet az alkotó, ha egy dal megszületik, ami látleletet ad az élete aktuális időszakáról. Ha mentorként egy kis bátorságot tudtam adni ehhez, akkor már megérte ezt a szerepet elvállalnom – bár be kell, hogy valljam, volt némi imposztorszindrómám, amikor megkaptam a felkérést, hiába láttam testközelből slágerek születését. De azt gondoltam, hogy egy külső fül mindig hasznos lehet.

Pontosan miben kérték a segítségedet a mentoráltak?

Más-más igényekkel érkeztek hozzám, de abban hasonlítottak egymásra, hogy már mindhárman kiforrott stílussal bíró, termékeny alkotók. Azt is kérték mindhárman, hogy elhozhassák a szerzőtársukat vagy producertársukat. A Bambi néven alkotó Bíró Dominik jelenlegi szerzőtársát, Gömbkötő Sárit is elhozta, beleláthattam, ahogy egy alapra az egyikük rárappelt, másik ráénekelt; üdítő volt látni, milyen szépen dolgoznak együtt, bekerülni a közös munkájukba. Istenes Márkó pedig éppen az X-Faktorban szerepelt, amikor hozzám került mentoráltként, egy ideig nem is tudtunk találkozni, olyan sok elfoglaltsága volt. Vele voltam stúdióban is, ahol instruáltam, egy kicsit háttérproduceri szerepbe is kerültem a következő Marco X-dal kapcsán. A harmadik mentoráltam Czaffy néven a klasszikus R&B-vonalat folytató Firnicz Vanessza volt. Tehát már kialakult a stílusa, igyekeztem neki is tanácsokat adni.

Ez a pár alkalom csak a kezdete volt valaminek, nem tudom ilyen hamar elengedni a kezüket – mondtam is mindhármuknak, hogy bármi történik velük, szívesen adok tanácsot, ha ez számít nekik. Azt is kiemelném, hogy én is sokat kaptam tőlük. Mindig izgalmas, inspiráló belelátni egy másik ember dalszerzési metódusába.

Te magad sokat dolgozol másokkal, akár a Halott Pénz tagjaként, akár az új lemezeden Bereményi Gézával. Volt olyan a pályádon, akit mentorodnak tekintesz?

Inkább azt mondanám, hogy sok embertől kaptam valamit, amik aztán bennem összegyűltek, összeálltak a saját tapasztalatommá. Biztos vagyok benne, hogy ha segítséget kértem volna valakitől, akkor ezt sokan megadták volna nekem, de az is bennem volt, hogy a szóló dolgaim kapcsán magánzóbban járnám az utat – kis segítséggel, hisz anélkül ritkán lehetséges. A Bereményi Gézával való együttműködésemben azért mondhatom, hogy ő egyfajta mentor számomra. Nagyon sokat tanultam már csak abból is, ahogy testközelből láttam, ahogy a tollából megszületik a dalszöveg – igazán felemelő érzés volt az egyik ikonommal együtt dolgozni. De ő sem akart „tanítani”, hanem partnerként kezelt és én is őt, de közben nyilván azért fel is néztem rá.

Milyennek látod a fiatal generációt?

Már a mentorprogram előtt is figyeltem őket, több dalszerző táborban jártam például. Úgy látom, hogy általában véve sokkal tudatosabbak, mint a korábbi nemzedékek. Sokkal bátrabbak is: könnyebben kiadják a kezük közül a dolgokat. Kreatívak, gyorsan dolgoznak, és ha elkészülnek egy dallal, ki is adják – kevésbé kérdőjelezik meg magukat, és szerintem ez szuper dolog. Továbbá jellemző rájuk a rengeteg közös munka, kollaboráció, ami esetlegesen egy-egy dalszerző tábor találkozásaiból jön létre. Fontosnak tartom a személyes találkozásokat és eszmecseréket, mert sokat tanulhatunk egymástól, és tisztelhetjük a másikat, még akkor is, ha nem ugyanazt a műfajt képviseljük. A produktivitásban pedig nyilvánvalóan sokat számít az, hogy ma már nagyon könnyű beszerezni olyan eszközöket, amivel akár a saját otthonodban is profi zenéket tudsz összerakni.