2024-ben több mint 13,5 milliárd jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek az Artisjus, ami reálértékben elérte a pandémia előtti szintet. Ennek az összegnek minden korábbinál nagyobb része járt a magyar szerzőknek. A globális trendeknek megfelelően rekordot döntött a bejelentett új művek száma, továbbá az új regisztrált szerzőké is.
A stream bevételek akár 10%-át is megszerezhetik azok a csalók, akik kiterjedt, sokszereplős infrastruktúra valamint a mesterséges intelligencia segítségével manipulálják a lejátszási számokat. A zenészektől a rajongókig mindenki kárvallott. Bemutatjuk, hogyan működik a százmilliárdokat kicsaló „iparág” és azt is, milyen módszerekkel védekeznek a szakemberek.
Összefoglalónk a legújabb változásokról.
A jogdíjak értékkövetésével kapcsolatos perben meghozott ítélet értelmében az igazságügyi miniszternek ismét le kell folytatnia a 2024-es díjszabások jóváhagyási eljárását.
A zenei alkotók legnagyobb hazai szervezetének továbbra is alapvető célja, hogy a jogosultak – a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók – jövedelmének értékét, vásárlóerejét megőrizze.
Szerzők, figyelem! Így növelhetitek online bevételeiteket…
A 2023-ban kifizetett jogdíjak reálértéke még mindig nem éri el a pandémia előtti szintet.
Öt művészeket és kiadókat tömörítő közös jogkezelő egyesület közel negyven perben támadja meg bíróságon az igazságügyi miniszter határozatait, amelyekkel az összes jogdíjra nézve elutasította a 2024-es inflációs értékkövetést.
A hazai közös jogkezelők felülvizsgálati kérelemmel fordultak az igazságügyi miniszterhez a művészeket, jogosultakat érő károk elkerülése érdekében.
Közép- és Kelet-Európában viszont még alig tért magához a zeneipar, a magyarországi szerzői jogdíjak is veszítettek reálértékükből.