jogdíj
Az AI szétfeszítheti a zenei infrastruktúrát
Teljes iparági együttműködés szükséges az új kihívások kezeléséhez
Zeneipari jelentés: azonnali szabályozásra van szükség
2028-ig 12 milliárd forinttól eshetnek el az alkotók, ha a szabályozás nem alakul át. Főleg a háttér- és funkcionális zenéket fenyegeti az AI.
Ha a gép írja a slágert, ki kapja a jogdíjat?
Már a podcastlejátszókon is elérhető AI-viták című sorozatunk
A Spotify-on jól kereső zenészek nagy része a 2020-as években debütált
A Spotify éves összefoglalója ismét azt hangsúlyozza, hogy egyre többen keresnek jól a jogdíjaikból; valamint a globalizációt, a növekvő nyelvi sokszínűséget. A vezérigazgató szerint korábban rosszul kommunikáltak.
„Régen évi tizenöt dalt írtam, most heti tízet – és rosszabbul jövök ki”
Egyre nehezebb megélni a szerzői középosztálynak. Ryan Tedder sztárszerző és az amerikai zeneműkiadók szószólója sorolta ennek okait, a slágerközpontúságtól a sikerhez vezető biztos utak megszűnésén át a sokszerzős dalokig.
Meghaladták a jogdíjak a pandémia előtti mértéket, egyre több a fiatal szerző
2025-ben 15,2 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok szerzőinek az Artisjus. Az új szerzemények számának növekedése folytatódik; egyre több fiatal, 20 év alatti szerző regisztrál a jogkezelőnél.
Jelentősen átalakultak a szerzők bevételi forrásai
2021-ig a rádiós, televíziós jogdíjak számítottak a fő jogdíjforrásnak. A digitális, az élő- és háttérzenei jogdíjak azonban olyan gyorsan növekednek, hogy hamarosan teljesen átrendeződik a sorrend a CISAC globális jelentése szerint.
„Emberibbé teszik” az MI-dalokat
Így lehet értük jogdíjat kapni, illetve kijátszani az ellenőrzést.
Párbeszédre hívta a zenei klubok koncertszervezőit az Artisjus
Az Artisjus székházában tartott fórumon a koncert utáni jogdíjfizetés körüli nehézségek kerültek napirendre – bár a klubszcénát sújtó problémák összetettek, az adminisztráció egyszerűsítése reményt adhat. Már a 2023-as Music Hungary konferencián is téma volt a zenei klubok nehéz helyzete, a 20...