Ritkán vált ki zeneipari témáról szóló könyv olyan visszhangot, mint a Mood Machine, amit Liz Pelly New York-i újságíró írt. A Spotify gyakorlatát mind kulturális, mind zeneipari szempontból kíméletlenül kritizálja; bemutatja azt is, hogy egyes húzásaik a cég munkatársai szerint is problematikusak.
A stream bevételek akár 10%-át is megszerezhetik azok a csalók, akik kiterjedt, sokszereplős infrastruktúra valamint a mesterséges intelligencia segítségével manipulálják a lejátszási számokat. A zenészektől a rajongókig mindenki kárvallott. Bemutatjuk, hogyan működik a százmilliárdokat kicsaló „iparág” és azt is, milyen módszerekkel védekeznek a szakemberek.
A vártnál jobban nőtt az előfizetők száma, a költségeket pedig lefaragták, többek között az alkalmazottak ötödének kirúgásával.
A hangoskönyveket is kínáló előfizetések után alacsonyabb a zenészeknek járó jogdíj. A „basic” ennél jóval kevesebben használják.
A hangoskönyvek bevezetésével indokolt jogdíjcsökkentés miatt tiltakoznak a szerzők, akiket a Spotify ünnepelni akart.
A korábbinál jóval nagyobb mértékű a „nem létező művészek” alkalmazása egy újságíró szerint.
Az 50 legtöbbet streamelt dalból 20 kiadója a Supermanagement volt. Az ASAN Budapest Pogány Indulónak köszönhetően 6 dallal került a toplistára, az Astro Music 4 dallal, de több előadóval. Ezen kívül a Gold Record, a Banana Records, a Bedlam és az On The Low számai voltak sikeresek a Spotify-on.
A béta teszt szerint a videók segítik az új hallgatók megtartását.
Szerzők, figyelem! Így növelhetitek online bevételeiteket…
Csökken az angol nyelv dominanciája a sikeres zenészek között.