Nyáron indult el a Cseh Tamás Program a könnyűzene támogatására. Pályakezdő zenekarok felvételeinek elkészítését, klubokat, feltörekvő együtteseket előzenekarként maguk mellé vevő ismertebb előadókat, a könnyűzenei médiát, a zenei exportot segítik többek között a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatai.
A nyolc alprogramot tartalmazó Cseh Tamás Program (CSTP) céljait, működését Bajnai Zsolt, az NKA alelnöke által megbízott szakmai tanácsadó, valamint Sápi Zsófia, a Cseh Tamás Programiroda igazgatója segítségével tekintettük át. Bajnai Zsolt koordinálta a program kidolgozását, illetve a széles körű szakmai egyeztetéseket. A márciusban elkezdődött megbeszélések során kristályosodott ki, hogy milyen alprogramok lesznek, és az is, hogy melyik mennyi pénzt kap az ebben az idényben rendelkezésre álló 500 millió forintból. Az egyeztetésekről lejjebb írunk bővebben, először pedig végigvesszük az alprogramokat.
Pályakezdők első hang- és képfelvételének elkészítése
A 60 milliós keretösszegből 30 előadó nyerhet 2-2 millió forintot. Ezt legalább öt saját zeneszám profi körülmények közötti felvételére, valamint egy profi klipre kell fordítani; az eredményt legalább 300 példányban kell megjelentetni, hozzá promóciós portfólióval (képek, sajtóanyagok stb.). Minden nyertes mellé egy-egy mentort rendel az NKA, akinek díjazására 200 ezer forintot el kell különíteni. A pályázat határideje szeptember 22. volt. A több mint 200 pályázónak zártkörű meghallgatást tartottak; az itt eljátszott két-két dal és a leadott írásos anyag (a támogatás felhasználásáról szóló részletes terv és költségvetés) alapján dönt a zsűri – ennek névsorát lásd alább.
Bajnai Zsolt szerint a pályázat azoknak szólt, akik a maguk szűkebb környezetében már elértek valamit, de támogatásra van szükségük a következő lépcsőfok megtételéhez. Az elkészített profi hangfelvételnek, klipnek olyannak kell lennie, amit oda lehet adni rádióknak, tévéknek, küldeni fesztiváloknak, kluboknak. A cél az, hogy a nyertesek ne maradjanak helyben, vagyis a maguk régiójában, ahol már esetleg jól bejáratott fellépési lehetőségeik vannak, hanem az egész ország területén tudjanak játszani (e célt a másik oldalon a klubtámogatási alprogram segíti).
A mentorok – menedzserek, a zenei élet más megbecsült tagjai – havi szinten tartják majd a kapcsolatot a nyertesekkel: segítenek a megfelelő stúdió, szakemberek kiválasztásában, a felvételek elkészítésénél; elmondják, hova kell küldeni ezeket. Vagyis korántsem csak „a nevüket adják”. Miután a zsűri kiválasztotta a 30 támogatott zenekart, hozzájuk rendelik a mentorokat is abból a kb. negyvenes listából, amelyet az egyeztetések során állítottak össze.
A pályakezdő zenekarok kiválasztásánál a jövőben elképzelhető, hogy a Cseh Tamás Program együttműködik majd tehetségkutató versenyekkel.
Pályakezdő zenekar meghallgatása a Cseh Tamás Program keretében (fotó: Nagy Márton / CSTP Facebook)
Klubtámogatás
November 10-ig lehetett pályázni az NKA honlapján a 60 milliós keretösszegből 2-2 millióra. Az elnyert támogatásból kizárólag élőzenei és belépődíjas koncerteket lehet tartani, legalább nyolcat, nem a klubbal azonos megyéből származó fellépővel, 2015. május 31-ig. A pályázat célja, hogy a fővároson kívül minden megyében legalább egy, élőzenei koncerthelyszínként működő klub tartósan tudjon működni.
Bajnai Zsolt a Dal+Szerző blognak elmondta, hogy az egyeztetések során kiderült, hogy sok vidéki városban csak akkor van zenei élet, ha egy-két „megszállott” működteti azt. Ha ezek az emberek kiöregszenek, tönkremennek vagy bármi más okból abbahagyják a koncertek szervezését, akkor ezzel a zenei élet is megszűnik. A különféle városi napokat, fesztiválokat (amelyek más kategóriába tartoznak, és az NKA más programjaiból nyerhetnek támogatást) leszámítva az ilyen helységekben nem lehet koncerteket, például egy országos turné egy állomását leszervezni.
Az egyeztetések során felmerült, hogy egyes kiválasztott klubok infrastruktúrájának fejlesztését, és ne koncerteket támogasson a CSTP. Ezzel azonban az a probléma, hogy nehéz ezeket a klubokat kiválasztani, főleg, hogy ezek olyan sokfélék, hogy nem lehet egyetlen rendszert rájuk húzni; ráadásul ez rendkívül pénzigényes program is lett volna. A koncertek támogatása mellett szól az is, hogy így végül a zenészekhez és szerzőkhöz (vagyis jogtulajdonosokhoz) jut vissza az a pénz, amelyet az üres hordozó díjból megkap az NKA.
Pályakezdők előzenekarként történő fellépéseinek támogatása
November 13-ig lehet pályázni az NKA honlapján a 80 milliós keretösszegből maximum 4-4 millió forintra. A „főzenekarok”, illetve menedzsmentjük pályázhat, azonban az elnyert összeg minimum 70 százaléka az előzenekar költségeit kell, hogy fedezze. Legalább 10, egyenként minimum 20-20 perces előzenekari fellépést kell vállalni, a koncertek legalább fele belépődíjas kell, hogy legyen. A 2015. augusztus 31-ig lebonyolítandó programban lehetnek fesztiválfellépések is.
Bajnai Zsolt erről – a PANKKK-ban megismert támogatási formákhoz képest új – alprogramról elmondta, hogy ennek is az a célja, hogy bemutatkozási fórumot teremtsen. Míg a magyar könnyűzene hőskorából számos példát ismerünk egy-egy nagyobb zenekar előtt feltűnt, majd saját jogán is országosan ismertté lett együttesekre, addig ma már ez a fórum egyre kevésbé működik. Egyre többször mondják azt az országos turnét vállalni képes zenekarok is, hogy jó, ha ők keresnek valamennyit, és már nem fér bele a költségvetésbe egy újabb buszbérlet, több felszerelés szállítása, pakolása stb. Ebben a pályáztatási formában a pénz nagy része az előzenekaroknak megy, de azért a főzenekar sem jár rosszul. Az NKA Zenei Kollégiumát a döntésben szakértők segítik majd, akik megmondják, hogy pl. egyáltalán reális-e egy pályázónál, hogy országos turnét vállaljon. Ez egyébként jelentősen megszűri a potenciális pályázók körét.
Pályakezdő zenekar meghallgatása a Cseh Tamás Program keretében (fotó: Nagy Márton / CSTP Facebook)
Médiatámogatás
Ez két részből áll. Nem országos lefedettségű rádiók, tévék november 13-ig pályázhatnak az NKA honlapján a 80 milliós keretösszegből maximum 4-4 millió forintra. Ebből már létező vagy ezután elindítandó, elsősorban magyar könnyűzenével foglalkozó műsorok költségeit fizethetik. A heti minimum 20 perces (tévé) vagy 1 órás (rádió) műsorokban legalább 50 százaléknyi időt a Programhoz kapcsolódó zenei anyagokra, információkra kell szánni; minimum 20 perc beszélgetésnek kell lennie. A nyomtatott és online lapokban a Cseh Tamás Programiroda médiavásárlással fog megjelenni, a tervek szerint egyes lapokban akár pl. támogatott rovatokra is számíthatunk – és természetesen a CSTP eredményeinek, történéseinek megjelenítésére.
Míg a filmes, táncos vagy a komolyzenész szakmának számos fóruma van – magyarázta az alprogram mögötti elgondolást Bajnai Zsolt –, addig a könnyűzenével kevesebb, főleg online lap foglalkozik, és ezek is folyamatos létbizonytalanságban vannak. Pedig a műfaj fejlődéséhez az is hozzátartozik, hogy a média lenyomatot képezzen a kortárs eseményekről; mint ahogy a korábbi évtizedekből is ismerjük azt a néhány lapot, amelyek rendszeresen közöltek zenészinterjúkat, lemezkritikákat, slágerlistákat.
Arra a gyakorta megjelenő érvre, hogy azért kevés a magyar könnyűzenével foglalkozó műsor, mert a hallgatókat nem érdekli, Bajnai Zsolt azt mondta: legalább egy kis időt kell ezeknek adni, hogy kiderüljön, valóban így van-e; hiszen az elmúlt 25 év egyik nagy hazugsága, hogy „az emberek igénytelenségére fogták a magyar média lecsúszását”.
Könnyűzenei export
Ez a pályázat még nem jelent meg, jelenleg is folyik egy olyan rendszer kidolgozása, amely hatékony lehet, és befér az NKA keretei közé. 50 milliós keretből a magyar zenekarok külföldi fellépését fogja támogatni a CSTP. Ebben az alprogramban nem olyan koncerteket kívánnak támogatni, amelyek a határon túli magyaroknak, vagy egyes külföldi nagyvárosok jelentős magyar közönségének szólnak; hanem olyan fellépéseket, amelyek a külföldi klubok vagy fesztiválok közönségével ismertetik meg a hazai előadókat. Nem egy „magyar világsztár kineveléséről” van szó (az egyeztetéseken Bajnai Zsolt szerint elhangzott, hogy ez esetben a CSTP teljes idei és jövő évi költségvetését erre kéne adni, és a siker nyilván még úgy sem lenne garantált), inkább az a cél, hogy legyenek zenekarok, akik egy-két külföldi klub vagy fesztivál visszajáró vendégeivé válnak. Az egyeztetések során elhangzott, hogy jelenleg kb. évi 300 külföldi koncertet adnak magyar zenekarok.
Itt azonban az a megoldandó probléma, hogy gyakran csak néhány nap áll rendelkezésére egy előadónak, hogy válaszoljon: elfogad-e egy meghívást, ahol például fellépti díjat kap, de az utazás költségét nem állja a külföldi klub. Ilyen szűk határidővel természetesen nem lehet egy külön NKA-pályázatot lebonyolítani. Bajnai Zsolt olyan rendszert képzelt el a probléma orvoslására, hogy egy nyilvános, pontosan lefektetett szabályzat alapján lehessen tudni, hogy mire lehet támogatást kapni a CSTP keretében, valamint azt is, hogy mennyi az erre rendelkezésre álló keret, mondjuk havi bontásban.
Az alprogramban további 20 millió forint lesz arra, hogy a magyar könnyűzene legalább két nagy nemzetközi vásáron szervezetten megjelenjen: kiajánlókkal, kiadványokkal, esetleg a színpadokra befizetett zenekarokkal. Ezeken a showcase-eken eddig meglehetősen esetleges volt a magyar jelenlét.
A Cseh Tamás Program logója
A Cseh Tamás Programiroda és alprogramjai
A Cseh Tamás Programiroda a Design Terminál keretein belül jött létre, igazgatója Sápi Zsófia. Az irodának több feladata van: a program kommunikációja (beleértve azt, hogy a támogatott kiadványokon, koncerteken megjelenjen, hogy ezek a Cseh Tamás Programnak köszönhetően, közpénz felhasználásával jöttek létre; illetve a médiavásárlást is); folyamatos kapcsolattartás a nyertes zenekarokkal, mentoraikkal és a potenciális pályázókkal; a CSTP kapcsolódó rendezvényeinek megszervezése (konferenciák, rendezvények, a pályakezdők zenekarok meghallgatása); továbbá három kisebb alprogram megszervezése.
A programiroda meghívásos pályázat keretében a következő három évre 100-100 millió forintot kap ezekre a feladatokra. Így biztosítható a CSTP életben maradása. Azért a Design Terminál lett az anyaintézmény, mert állami tulajdonú intézményhez akarták adni e feladatokat, ám a könnyűzenének „a magyar közigazgatásban nincsen sem gazdája, sem helye” – fogalmazott Bajnai Zsolt. Sápi Zsófia igazgató hangsúlyozta, hogy minden a pályáztatással, a pénz kiosztásával és az elszámolással kapcsolatos feladat az NKA-nál marad; a programiroda maga nem ír ki pályázatokat.
A programirodához tartozik több alprogram is. A Jogdíjbevételek Növekedését Ösztönző Alprogram keretében az iparági szereplőkkel történt egyeztetés, kutatás után indulnak kampányok. Fontos, hogy magát a kampányt megelőzze egy előzetes, a célcsoportokat célzó felmérés, hiszen valószínűleg a műsorszolgáltató adatlap kitöltésének és beküldésének fontosságáról nem a metróban kihelyezett plakátokon kell meggyőzni az érintetteket – mondta Sápi Zsófia. A Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzésének Alprogramja keretében relikviák vásárlására, tanulmányok, mélyinterjúk elkészítésére lesz 20 millió forint. Itt is, mint az előző alprogramnál, sok szereplő már tevékenykedik a területen: a cél az, hogy őket összefogják, illetve ha vannak még olyan feladatok, amelyekkel senki nem foglalkozik, akkor itt elindítsák a munkát. Intézménytámogatásra egyelőre nincs lehetősége a programirodának, így a Zenei Menedzsmentet Támogató Alprogram keretében sem lehetséges a 10 milliós keretből például ezzel foglalkozó iskolákra költeni, viszont előadók meghívására igen. Itt a tervek között például az szerepel, hogy külföldi iskolákban zenei menedzsmentet tanuló hallgatóknak ösztöndíjat biztosít a CSTP. A programiroda igazgatójának hosszú távú terve, hogy amolyan tudásközpontként is működjön az iroda, illetve a honlap, hiszen számos zenekar van, amely nem ismeri a zeneipar működését, a szükséges információkat.
A Cseh Tamás Program kialakítása
2013. okt. 7-én fogadta el a Parlament a szerzői jogi törvény országos visszhangot kiváltó módosítását, amely az üres hordozó díjból befolyt összeg 25 százalékának elköltését az NKA hatáskörébe utalja. Februárban L. Simon László – akkor az NKA alelnöke, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, ma a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára – vezetésével kezdődtek az egyeztetések egy könnyűzenei programról; ezeken szakmai szervezetek vettek részt, valamint olyan zenészek, akik a szakmát érintő kérdésekben gyakran megnyilvánulnak, illetve annak idején a PANKKK környékén is jelen voltak. Egy újabb körben további résztvevők kerültek be, illetve sok vidéki városban járva az egyeztetéseket vezető Bajnai Zsolt újabb és újabb iparági szereplőkkel találkozott; becslése szerint összesen kétszázan-kétszázötvenen véleményezték a programot, segítettek a kialakításában. Az egyeztetések során alakult ki az is, hogy milyen alprogramok lesznek, és az is, hogy melyikre nagyjából mekkora keretösszeget érdemes elkülöníteni.
A CSTP részben a PANKKK emlékét idézi fel, de nem annak felelevenítését vagy „meghaladását” célozza, ezért is választottak új nevet (amelynek használatára egyébként Cseh Tamás özvegyétől és a jogait kezelő alapítványtól felhatalmazást kértek). A program kialakítását részben az is meghatározta, hogy a törvény szerint az NKA keretein belül kell lebonyolítani, és ez határokat szab a támogatási formáknak. Így például a zenei oktatás fejlesztése, amely egyébként Bajnai Zsolt szerint rendkívül fontos cél lenne, egyrészt túl sok pénzbe kerülne, másrészt nehezen beilleszthető az NKA szigorú pályázati rendszerébe. (Ötletként felmerült például, hogy minden megyeszékhelyen legyen olyan stúdió, például iskolákban, amelyeket amatőr zenekarok használhatnak.)
Nem sokkal azután, hogy 2014. május 12-én Balog Zoltán bejelentette a CSTP elindulását, kiderült, hogy az üres hordozó díjból a korábban becsült 700 millió helyett 1,2 milliárd forint lesz az NKA számára átutalt összeg. Ezután indulhatott a program végső kidolgozása, és nyáron írták ki az első pályázatot. Az 1,2 milliárdból zenei pályázatok is gazdálkodnak; a Cseh Tamás Programnak az évadban 100+400 millió jutott, a következő kettőre pedig a programiroda által kezelt 100-100 millió a biztos, az efölötti összeg a jogdíjak mértékétől is függ.
A CSTP működését, eredményeit a programiroda szorosan követni, rendszeresen publikálni fogja. Ennek egyik célja, hogy a programba bekerülteket visszacsábítsa (például a pályakezdő zenekarokat a következő körben előzenekarként; vagy hogy a támogatást nem nyerő előadók is újra jelentkezzenek), másrészt a nyilvánosságnak és a döntéshozóknak is fontos a visszajelzés. Ha látható, hogy például a klubtámogatásból hány zenekar hány koncertje valósult meg, ezek mennyi nézőt vonzottak, illetve mennyi jogdíj befizetésével jártak, akkor tudható az is, hogy a könnyűzene támogatására költött pénzt „nem szórták ki az ablakon”. Bajnai Zsolt azt is elmondta, hogy az eredmények ismeretében változhat is a program felépítése, illetve az egyes alprogramokra fordított keretösszegek arányai (a pontos pénzek majd májusban derülnek ki). Így például előre nem tudható, hogy az előzenekaros pályázat mekkora siker lesz: az is lehet, hogy az érdeklődés elmarad a várakozásoktól, de az is kiderülhet, hogy ez a legsikeresebb alprogram, amelyre érdemes nagyobb összeget elkülöníteni.
A Cseh Tamás Program zsűrije
A Cseh Tamás Program pályázatairól az NKA dönt, amelynek Zenei Kollégiuma a következőkből áll:
A kollégium vezetője (a szakmai szervezetek által delegált személy): Popa Péter (a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének főtitkára, a Zenekar című folyóirat alapítója és főszerkesztője)
A szakmai szervezetek által delegált személyek: Boronkay Antal zenetörténész (Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. ügyvezető igazgatója), Ember Csaba (zenetanár, karnagy, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke), Zsoldos Béla (zeneművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, a Magyar Jazz Szövetség alelnöke),
Miniszteri hatáskörben kinevezett személyek: Dósa Richárd (zenész, az Animal Cannibals alapító tagja, háromszoros Arany Zsiráf-díjas, VIVA Comet életműdíjas rapper), Gerenday Ágnes (az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárság Művészeti Főosztályának zeneművészeti szakreferense), Kisszabó Gábor (zenész, kulturális menedzser, producer), Póka Egon (zenész, zeneszerző, a Kőbányai Zenei Stúdió művészeti szakképző iskola alapítója, igazgatója).
Mellettük a következők vesznek még részt a Cseh Tamás Program zsűrizésében felkért szakértőként: Bágyi Balázs, Dankó Gábor, Kovács Ákos (Dadan), Kovács Levente, Környei Attila, Márkus Tibor, Mikóczy Anita, Molnár Gábor, Oláh Szabolcs, Palásti Kovács Zoltán, Piskor Zoltán (Pite), Rákosi Krisztián, Sasváry Zoltán, Szabó András, Szabó Áron (Vasaló), Szalai Attila, Temesi Bertalan, Tóth Szabolcs, Török Ferenc, Unger Balázs, Vermes Orsi.
Categories: Hírek
Leave a Reply