Átadták a Déry-díjakat

A magyar irodalom művelésében elért kimagasló eredményéért Ferencz Győző költő, műfordító, irodalomtörténész, Halasi Zoltán költő, író, műfordító, Havasréti József irodalomtörténész, író és Tompa Andrea író, kritikus vehette át az idén a Déry Tibor Alapítvány díját.

A Déry Tibor-díj az első olyan irodalmi elismerés, amelyet magánvagyonból alapítottak, és 1984 óta évenként ítélik oda olyan alkotóknak, akik a magyar irodalom művelésében kimagasló eredményeket értek el. A Déry Tibor Alapítvány az író özvegyének végakaratából jött létre, aki vagyonát a magyar államra hagyta azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak.

A jutalmakat és az okleveleket 29. alkalommal adták át 2014. október 17-én, az Artisjus székházában. Az alapítvány titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, a kitüntetést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, tagjai Ilia Mihály, Keresztesi József és Lator László.

Déry-díj_0078

Balról: Ferencz Győző, Havasréti József, Tompa Andrea és Halasi Zoltán

 

 

A DÍJAZOTTAKRÓL

Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító, az ELTE Anglisztika tanszékének oktatója, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke. Dolgozott szerkesztőként (Európa Könyvkiadó, Nagyvilág, Újhold-Évkönyvek), és rendszeresen írt kritikákat is. Verseskötetei: Ha nem lenne semmi nyom (1981), Omlásveszély (1989), Két ív (1993), Magamtól egyre messzebb (1997), Alacsony ég alatt (2000), Szakadás (2010). 1994-ben jelent meg a Gyakorlati verstan – verstani gyakorlatok, 1997-ben A költészet mechanikája című tanulmánykötete, 1999-ben a Hol a költészet mostanában? című esszégyűjteménye. 2005-ben tette közzé kutatói munkásságának főművét, a Radnóti Miklós élete és költészete című kritikai életrajzot, és a közeljövőben fogja publikálni a költő özvegyének, Gyarmati Fanninak a naplóját.

Halasi Zoltán költő, író, műfordító, Hieronymus- és Palládium-díjas, József Attila-díjas – verseit, fordításait és esszéit a nyolcvanas évek vége óta teszi közzé. Fordított Schillert, Thomas Bernhardot, Kafkát, Rilkét, átültette Canetti memoárjait, Jung esszéit és Goethe Kelet-nyugati díván-ját. Nevéhez fűződik Johann Peter Hebel Kincsesládikó című kalendáriumának és Robert Walser A séta című regényének magyarra való átültetése, Pollack Galícia című könyve, valamint Elfriede Jelinek színművei: Pihenő, Rohonc, Kézimunka. Eközben jelentek meg verseskötetei: 1997-ben a 33 vers, 2005-ben az Így ér el és 2008-ban a Költőpárok – versek két nyelven (Lisa Mayerral). 2014-ben jelent meg új, tárgyában és megformálásában egyaránt különleges könyve: Lefordította Jichak Katzenelson Ének a kiirtott zsidó népről című poémáját, mellé illesztette Út az üres éghez című saját prózafejezeteit, amelyek a hajdani lengyelországi zsidó kultúra életéről és haláláról szólnak, a harmadik részben pedig a középkori előzményekre versciklusokban tekint vissza.

Havasréti József médiakutató, irodalomtörténész, író – a Pécsi Tudományegyetem tanára. Kutatásai egyebek mellett a városi kultúrára, a populáris zenére, a szocializmusbeli neoavantgard művészeti csoportokra és a húszas-harmincas évekbeli magyar irodalmi kultúrára terjedtek ki – minderről számos előadást és tanulmányt publikált. Önálló kötetei: Alternatív regiszterek. A kulturális ellenállás formái a magyar neovantgárdban (2006), Tudományos írásmű (2006), Széteső dichotómiák. Színterek és diskurzusok a magyar neoavantgárdban (2009). 2014-ben egyszerre jelent meg a Magvető kiadónál két különböző műfajú könyve: az egyik egy Szerb Antal-mongráfia, a másik pedig az Űrérzékeny lelkek című regény – mindkettő eredeti látásmódjával váltott ki szakmai elismerést és olvasói érdeklődést.

Tompa Andrea író (Békés Pál-díjas és Artisjus-díjas), kritikus (a Színház folyóirat szerkesztője, és színikritikákat ír a Magyar Narancsba is), a Színházi Kritikusok Céhének vezetője. Az ELTE bölcsészkarán angol-orosz szakon végzett, dolgozott az Országos Színháztörténeti Múzeumban, és tanít szülővárosa, Kolozsvár egyetemén. Első regénye, A hóhér háza 2010-ben jelent, a második, a Fejtől s lábtól című pedig 2013-ban – mindkettő rendkívüli kritikai és közönségsikert váltott ki.

 

This slideshow requires JavaScript.

 



Categories: Artisjus, Hírek

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Discover more from

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading