Ez a cikkünk 2014-ben jelent meg. A digitális világ azóta jelentősen átalakult, ezért 2021-ben egy alaposan átdolgozott, frissített változatot készítettünk, ami itt olvasható.

Az aggregátorok az internetes zenei piac kevésbé ismert, de igen fontos szereplői. Eljuttatják a zenét az összes digitális szolgáltatáshoz, legyen az az iTunes áruház, vagy olyan stream oldalak, mint Spotify vagy a Deezer. Továbbá segítenek abban, hogy a YouTube-on minél nagyobb bevételt lehessen elérni, kampányokat szerveznek, tanácsokat adnak.

Mi az az aggregátor?

Az aggregátorokról általában még a nagyközönség érdeklődő része sem hallott, viszont ha egy zenekar szerzői kiadásban jelenteti meg a lemezét, és ott akar lenni a fontos online felületeken, akkor bizonyosan találkozik velük. Az aggregátorok ugyanis digitális zenei “nagykereskedések” – ahogy Bodrogi András digitális zeneüzleti szakértő tömören összefoglalta a Dal+Szerző blog számára. Ahogy a CD-ket el kell szállítani a boltokba, úgy a zenefájloknak is valahogy el kell jutniuk az iTunesra, Spotify-ra, Deezerre, Amazonra, vagy éppen a különféle mobilcégek saját szolgáltatásainak katalógusába stb. Ezeknél a hangfelvétel jogtulajdonosa maga nem kopogtathat az mp3 fájljaival: pontosan ehhez kell igénybe vennie egy aggregátort.

Már önmagában ez sem egyszerű feladat, hiszen a zene- és képfájlokat megfelelő formátumban kell elküldeni, metaadatokkal ellátni, szükség van ISRC kódra (erről itt írtunk részletesen) stb. Emellett az aggregátorok további szolgáltatásokat kínálnak. Mivel általában az eladások utáni részesedésből élnek (lásd lejjebb), nekik is érdekük, hogy minél sikeresebbek legyenek az általuk terjesztett tartalmak. Ezért kiemeléseket intéznek a különféle szolgáltatóknál, továbbá YouTube-csatornákat menedzselnek, online vagy rádiós kampányokat terveznek, széles körű tanácsadással segítenek.

A magyar helyzetet négy aggregátort végigkérdezve mértük fel.

– A WMMusicDistribution (WMMD) 2008 óta működik, az első aggregátor volt az országban, és valószínűleg máig a legismertebb. Több mint 250 jogtulajdonos (független kiadó, előadó) felvételeit kezeli, köztük a Tankcsapda, a Punnany Massif vagy Nótár Mary; illetve például az 1G Records. A cég részéről Gallasz Enikő válaszolt.

– A Dalok.hu ugyan elsősorban magyar zenék digitális áruházaként ismert, de aggregátorként is működik. Aki velük szerződik, választhat, hogy csak áruházként használja a Dalok.hu-t, és más aggregátorral szerződik (netán senkivel), vagy emellett más felületekre is általuk juttatja el a zenéjét. Tőlük Biljarszki Emil válaszolt.

– A Believe Digital nemzetközi cég, amelynek van magyar képviselete. Magyarországon és a régióban kiadókkal és zenekarokkal is szerződnek; mindenkivel egy három fős csapat foglalkozik, ketten Párizsból, de Jehan Paumero magyarul tartja a kapcsolatot velük, illetve a szolgáltatók helyi képviselőivel (ez a közvetlen elérhetősége). Kérdéseinkre is ő válaszolt.

– A Stereo Network elsősorban a Magneoton és az Exkluzív Music kb. 15 ezres repertoárját kezeli (olyan előadókkal, mint Majka, Rúzsa Magdolna, Radics Gigi), és főként kiadókkal szerződik, de ha potenciált lát egy előadóban, albumban, akkor kivételt tesz, és a jövőben tervezi bővíteni repertoárját; ezen az e-mail címen lehet elérni őket. Oláh Viktor válaszolt a részükről.

Részesedés

A magyar aggregátorok mindegyike a bevételek után kér részesedést szerződő partnerétől. Ez a partner pontosan megfogalmazva a hangfelvételek jogtulajdonosa; szerzői kiadás esetén jellemzően a zenekar vagy a mögötte álló valamilyen jogi személy. A WMMD standard szerződéseket köt, vagyis “a katalógus mérete nem befolyásolja a részesedést, egy egy albummal rendelkező zenekarnak ugyanolyan feltételeket ajánlunk, mint egy komolyabb katalógussal rendelkező kiadónak”. Az elszámolás alapja a szolgáltató által fizetett teljes összeg, amelyből nem vonnak le extra költségeket; Gallasz Enikő szerint szerződés előtt fontos tisztázni, hogy a megadott százalék mire vonatkozik. Ugyanez igaz a Dalok.hu-ra: mindenkitől 15 százalék részesedést kérnek. A Believe Digitaltól viszont azt a választ kaptuk: “a százalék megbeszélés kérdése. Nyilván magasabb, ha egy-egy előadóval kötünk szerződést, mint ha egy nagyobb kiadóval, amely mondjuk 500 lemezes katalógussal rendelkezik.” A Stereo Network is “a repertoár méretétől és a kért szolgáltatásoktól” teszi függővé a jutalékát. A válaszadók kiemelték, hogy “így közös érdek, hogy a zenei tartalmak minél szélesebb körben elérhetőek legyenek, és megfelelő kommunikációt kapjanak” – mint Gallasz Enikő fogalmazott.

Kiemelések

Azonban az csak a kiinduló lépés, hogy egy helyen elérhető a zene. Ahogy a lemezboltokban a cél az volt, hogy egy album a szemmagasságban lévő sorokra kerüljön, netán még látványosabb, külön állványt kapjon, úgy a digitális világban is fontos a különféle kiemelések elérése – mondta Bodrogi András szakértő. Az ezekről szóló döntéseket a szolgáltatók hozzák. Egyes helyekre szerkesztők emelhetnek ki zenéket, de például a “ha ez a zene tetszett, szerintünk ez is fog” típusú ajánlókat szigorúan titkos algoritmusok állítják össze; és persze van lehetőség fizetett hirdetések elhelyezésére is, szolgáltatóktól függő módokon. A kiemelések attól is függhetnek, hogy honnan jelentkezik be a felhasználó. Mint toplistáink magyarázatánál már írtuk, az egyes szolgáltatóknál különbözik, hogy vannak-e külön a magyar felhasználókra szabott kiemeléseik (illetve ennek megfelelően: van-e kifejezetten magyar vagy régiós képviseletük): a Spotify-nál nincs ilyen, az iTunesnál, a Deezernél van. Az aggregátorok kapcsolatban vannak a szolgáltatókkal, szerkesztőikkel (ha vannak), és információkkal látják el őket a megjelenésekről, hogy ezek alapján dönthessenek. Bodrogi András szerint itt találkoznak az érdekek: a zeneáruháznak, stream szolgáltatónak is fontos, hogy a felhasználói számára releváns megjelenéseket emelje ki.

Kiemelés és magyar előadók az iTunes Store-ban

Az aggregátorok nem válogatnak úgy, mint egy kiadó, vagyis aszerint, hogy szerintük melyik megbízójuk zenéje jó illetve sikervárományos. “Minden partnerünk esetében igyekszünk elérni a lehető leghatékonyabb kiemeléseket, extra kommunikációt. Azonban minden esetben maga a szolgáltatás dönt” – jellemezte a legfontosabb cégek csapatával napi szinten kapcsolatot tartó WMMD stratégiáját Gallasz Enikő. Azt is hangsúlyozta, hogy a hazai viszonyok figyelembe vételével kell megtalálni az adott megjelenéshez leginkább testhezálló szolgáltatókat, és ezeknél a megfelelő kiemelést. A Believe Digital ugyan nemzetközi szolgáltató, de pont azért nyit irodákat még a zenepiaci szempontból “kisebb” országokban is, hogy “ezeken a helyeken is legyen legalább egy ember, aki ismeri a helyi piacot, és tud beszélni mondjuk egy Quimby-lemezről az iTunesszal” – mondta Jehan Paumero. A Stereo Network nemcsak az új megjelenések esetén törekszik kiemelésekre, hanem akkor is, ha egy régebbi album vagy katalógus (mint például Demjén Ferencé) először válik elérhetővé digitálisan. A Dalok.hu szintén foglalkozik kiemelésekkel, Biljarszki Emil azonban a többieknél szkeptikusabb: ő úgy látja, hogy bár az internet elterjedésekor sokan bíztak abban, hogy az, hogy a világon mindenhol elérhető lesz a magyar előadók zenéje, a régión kívülre gyakorlatban nem jutnak el. “Őszintén szólva egy itthon népszerű zenekar számára a leghatékonyabb és legjövedelmezőbb – hiszen a legkevesebb közvetítővel járó – módszer, ha saját webáruházában adja a zenéjét, vagy a magyar szolgáltatóknál, a magyar rajongók úgyis megtalálják” – mondta Biljarszki a Dal+Szerző blognak.

YouTube

Érdemes külön venni a YouTube-ot, hiszen a videómegosztó az egyik legfontosabb zenei platform az interneten. Az aggregátorok itt is jelen vannak, segítenek a YouTube-ról szerezhető bevételek maximalizálásában, a csatornák optimalizálásában; illetve abban, hogy a jogtulajdonosok kapjanak pénzt a felhasználók, rajongók által feltöltött, az ő zenéjüket tartalmazó (a Google Content ID rendszere által felismert) videók után. A WMMD az egyik első hazai YouTube prémium partner volt, munkatársai folyamatosan részt vesznek a cég képzésein, napi kapcsolatban állnak a központi irodával; az elsők között kapta meg a YouTube Certified Company státuszt, mind a közönségépítés, mint a digitális jogkezelés területén. A cég közel 200 csatornát kezel, sok partnere számára a YouTube az egyik legjelentősebb bevételi forrás. A jogtulajdonosokat folyamatos tanácsokkal segítik, illetve igény szerint ők maguk is elvégeznek bizonyos feladatokat.

A Punnany Massif YouTube-csatornáját is a WMMD kezeli

A Believe Digital részéről Jehan Paumero elmondta, hogy “nem véletlen, hogy mi kezeljük a Queen vagy Fatboy Slim csatornáit, bár nem mi terjesztjük a lemezeiket. A Queennek például egy év alatt kétszer több nézettséget és bevételt generáltunk. Párizsban több mint 30 ember foglalkozik a csatornáinkkal, ebből kettő a közép-európaiakkal.” A YouTube-csatorna létrehozása, a vele kapcsolatos stratégia egyeztetése a Stereo Network szolgáltatásai között is ott van. Ha a jogtulajdonos szeretné, a Dalok.hu is csinál ilyet, Biljarszki Emilnek azonban itt is különvéleménye van: “a zenekarok túlnyomó többsége számára nagyon kevés az ebből szerezhető bevétel – viszont ha nem ő kezeli a csatornáját, akkor problémákba ütközhet, amikor a saját videóját fel akarja tölteni”. Vele szemben Gallasz Enikő szerint a YouTube-ban mint értékesítési csatornában hatalmas a potenciál.

Promóciók, kampányok megtervezése

A digitális terjesztésen túlmutató feladatokat is vállalnak az aggregátorok: kampányok megtervezését, kivitelezését. Mint Bodrogi András mondta, ez nem csak az egyes előadók, hanem a hazai zeneipari gondolkodás fejlesztése szempontjából is fontos – sok előadó ugyanis még nem látja, hogy egy-egy megjelenés többet kellene, hogy jelentsen annál, hogy egyszerűen megjelenik egy lemez, és tartanak egy lemezbemutató koncertet, amelyre jó esetben elkészül a CD. A nemzetközi piacon akár hónapokat is eltöltenek csak azzal, hogy kitalálják: hogyan lehetne a leghatékonyabban eljuttatni a célközönséghez a hírt, hogy megjelenik az album, illetve felkelteni az érdeklődést.

A WMMD kampányok megtervezésével és kivitelezésével is foglalkozik. Egyrészt az interneten, másrészt azon kívül is: “számos partnerünk számára tettük már lehetővé rádióinterjúban való bemutatkozást, szerveztünk már le reklámzene-felhasználást országos tévékampányra, vagy citylight megjelenést”. Az online világban hatékony lehet például egy előrendelési kampány, vagy egy-egy szolgáltatáson exkluzív módon elérhető meghallgatási lehetőség, amely gyakran azt jelenti, hogy ezen a helyen plusz felületet kap az album. Gallasz Enikő azonban kiemelte: a promóció hatékonyságához elengedhetetlen, hogy “maga az előadó is kommunikálja a letöltési lehetőségeket a saját csatornáin.” A Believe Digital szintén készít stratégiát arra, hogy minél hallgatottabbak legyenek a zenék, minél nézettebbek a klipek, valamint “megpróbáljuk átvezetni a közönséget például a YouTube-ról az iTunesra, a Facebookról a Deezerre, hogy egy klipnézésnek legyen folytatása, és hogy haza is vigye a közönség az adott számot.” A cég által kínált felhasználói felületen például pillanatok alatt lehet készíteni lejátszókat, amelyek beilleszthetők a megfelelő felületekre; hírlevelek szerkeszthetők, különféle statisztikák böngészhetők stb. A Stereo Network is teljes körű zenei ügynökség, szintén promótálja a terjesztett kiadványokat, valamint szerepet vállal a reklám- és egyéb üzleti felhasználásoknál a teljes jogosítási folyamat intézésében.

A Dalok.hu részéről Biljarszki Emil a kampányszervezésen túl azt emelte ki, hogy náluk teljes profilt lehet létrehozni az előadóknak, számos fontos információval, amelyeket aztán továbbítanak több kulturális, zenei oldal számára, amelyekkel rendszeres kapcsolatban vannak. Mint ahogy rádióknak is küldenek zenéket, magyarokon kívül egy kanadainak és egy szlovákiai, magyar nyelvű adásnak. A Dalok.hu-nak saját műsora is van a 98 MHz-en: hétköznap délelőtt 9-10 között főként magyar zenékkel, kéthetente szerda délután 3-4 között interjúkkal, esetleg stúdióban adott minikoncertekkel. (A Dalok-Galopp archívuma itt található. Elnyerte a Cseh Tamás Program támogatását is, ezt a hét éves működés elismerésének tekintik.) A WMMD is jelen van a rádiókban. . A 2013-ban indult Hallgass Hazait program, amelynek egyik lába a Hallgass Hazait zenei szolgáltatás, amely immár a partnereik bevételeinek jelentős részét teszi ki. A program másik lényeges eleme egy olyan rádióműsor, amely heti rendszerességgel 28 vidéki frekvencián hangzik el. Rádiós adatbázist is építettek, ahol “lehetőség van arra, hogy a rádiók zenei szerkesztői egyedi kóddal belépve naprakész magyar zenei adatbázisból válogassanak”.

Előadói profil a Dalok.hu-n

Oktatás, segítség

A különféle szolgáltatások mellett az aggregátorok tevékenységének fontos része az oktatás. Bodrogi András szerint máig sok a téves információ (például egyes lapokban irreális összegek jelentek meg arról, hogy mennyit lehet keresni egy népszerű YouTube-videóval), illetve a bizalmatlanság. Az aggregátorok segítenek a megfelelő formátumokban, metaadatokban, ISRC kódok beszerzésében, a jogi ügyek intézésében, de ezen túl is lehet kérdezni munkatársaiktól. A WMMD-nél igény esetén a szerződés megkötése után az egész folyamatot bemutatják a jogtulajdonosnak; a cég még olyan segítséget is ad, hogy “ha egy partnerünk videóklipet szeretne készíteni, vagy online marketing kampányt futtatna, össze tudjuk kötni az igényeinek megfelelő szakemberekkel”. A Dalok.hu honlapján van egy külön Zenészinfo menüpont, de személyesen is segítenek. A Believe Digitaltól a következő jellemző példát kaptuk: “ha egy helyesírási hiba került a metaadatokba, vagy borítót cserélne egy művész, ezt pillanatok alatt elintézzük, nem kell egy hónapot várni rá.” A Stereo Network különleges katalógusának köszönhetően olyan feladatokkal is találkozik, hogy utána kell járni bizonyos információknak (pl. egyes dalok szerzőinek); illetve partnereit tájékoztatja a piac helyzetéről, akár még a várható bevételekről is.

DIY aggregátorok

Bodrogi András a Dal+Szerzőnek elmondta, hogy a hazai, százalékért dolgozó, és a fent jellemzett szolgáltatásokat nyújtó cégek mellett vannak online elérhető nemzetközi aggregátorok is, amelyek megszabott díjért cserébe juttatják el a zeneáruházakba, stream oldalakra a zenét. Ezután viszont a hozzájuk beérkező – a szerzői jogdíjak és az adott zeneáruház, szolgáltatás részesedésének levonása utáni – bevételek 100 százaléka a hangfelvétel tulajdonosát illeti. Formátumtól függő egyszeri vagy éves összeget kell fizetni. A legismertebbek ezek közül: a CD Baby, TuneCore, ReverbNation (utóbbin rajongóbázist is lehet építeni, illetve díjazásért PR-t is vállalnak). A Believe Digitalnak is van egy ilyen platformja, a Zimbalam, ezt szokták ajánlani a kisebb előadóknak, “akikkel nincs kapacitásunk külön foglalkozni”. Itt lemezenként “jelképes” díjat kel fizetni, és a bevételekből 10 százalékot vonnak még le.

Bodrogi András szerint egy nem nemzetközileg befutott, hanem magyar, netán régiós szinten próbálkozó zenekar számára nincs értelme egy ilyen szolgáltatást választani. Lehet, hogy olcsóbbnak tűnik, azonban ha “nincs semmi tevékenységed egy helyen azon túl, hogy megjelentél digitálisan”, akkor senkit nem fog érdekelni, hogy egyébként elérhető egy magyar lemez is a rengeteg más között. A szakértő szerint legfeljebb akkor éri meg ezt csinálni, ha valaki rendszeresen jár külföldre koncertezni, mondjuk egy jól behatárolható célközönséget érdeklő rétegstílusban megtalálja a megfelelő klubokat, fesztiválokat; vagy van egy külföldi kiadója, aki PR-ral is támogatja. De még ilyenkor is vannak olyan hátrányai a DIY aggregátornak, amelyek a magyar szolgáltatókkal szerződőket nem érintik: például jóval nehézkesebb valamit megváltoztatniuk, akár egy felvételt visszahívniuk. “Általában azt szoktam javasolni, főleg az első lemezes zenekaroknak, hogy olyanokkal dolgozzál, akikkel tényleg tudsz együtt gondolkodni, ahol elérsz egy hús-vér ember, akivel lehet beszélni” – mondta Bodrogi András. Ha valaki aztán szintet lép, és úgy látja, megéri nemzetközi aggregátorhoz fordulnia, akkor van lehetőség kilépni a magyar szolgáltatókkal kötött szerződésekből.

Categories: Hírek

Tags: aggregátor, believe digital, dalok.hu, digitális terjesztés, online terjesztés, Stereo Network, wmmd