Az online megjelenő zenék a terjesztő avagy aggregátor cégek közvetítésével jutnak el a stream platformokra. A nagy nemzetközi disztribútorok mellett magyar cégekhez, a WMMD-hez és a Dalok.hu-hoz fordulhatnak a zenészek, kiadók, illetve a francia Believe hazai képviseletéhez. Mindegyik jóval többet nyújt, mint pusztán a zene feltöltését – cikkünkben bemutatjuk a szolgáltatásaikat és azt is, hogy milyen díjazással dolgoznak.
Mit csinálnak az aggregátorok?
Az online platformok egy részére (viszonylag) egyszerűen maga a jogtulajdonos feltöltheti a zenéjét; ilyen például a YouTube, a Soundcloud és Bandcamp. Másokhoz, így például a zenei stream szolgáltatókhoz azonban nem lehet csak így bekerülni, hanem erre szakosodott közvetítőkre van szükség. De ahhoz is hozzáértő segítség kell, hogy a közvetlen feltöltést lehetővé tévő platformokon monetizáljuk a nézettséget, vagyis pl. a YouTube-on az általunk vagy a felhasználók által feltöltött, a mi zenénket tartalmazó videó után jogdíjat kapjunk.
Ebben segítenek a digitális terjesztők avagy aggregátorok. (A két elnevezést gyakran szinonimaként használják.) Ezek között vannak nagy nemzetközi cégek, mint pl. a CD Baby, DistroKid, Record Union, TuneCore. (Egy teljes lista itt látható ezekről.) Ezek vagy egyszeri összegért, fix havi díjért vagy a bevételből való részesedésért cserébe juttatják el a zenét az összes fontos platformra (Spotify, Apple Music, Deezer, YouTube Music, Tidal, Amazon Music), illetve számos kisebbre is, vagy olyanokra, amelyek a világnak csak bizonyos területein nagyok. Emellett az utóbbi években egyre több plusz szolgáltatást is kínálnak.
Másfelől vannak olyan kisebb cégek is, amelyek ezeknél is többet nyújtanak. Ezeket a hazai terjesztőket mutatjuk be cikkünkben. A WMMusicDistribution (ismertebb rövidítésével WMMD) ezernél több előadóval, kiadóval foglalkozik, velük dolgozik többek között a Tankcsapda, Presser Gábor, a Punnany Massif és Péterfy Bori & Love Band. A Dalok.hu talán ismertebb az általuk működtetett, CD-minőségű letöltést (egyes esetekben hi-res minőséget is) kínáló webáruházról, de emellett igény esetén tovább is terjesztik a zenéket; velük dolgozik például a Budabeats, Trottel Records és a Budapest Vinyl kiadó. Megkérdeztük továbbá a Believe részéről Jehan Paumerót – a francia cég ugyan a legnagyobb disztribútorok közé tartozik, de más hasonló terjesztőkkel ellentétben fenntart a régióban képviseletet; Paumero a magyar, román és balkáni területekért felelős terjesztési vezető. Olyanokkal dolgozik, mint pl. a Gold Record, a Supermanagement, Burai Krisztián és a 30Y.
Ahogy Sebestény-Gallasz Enikő, a WMMD ügyvezető igazgatója fogalmazott: „az elmúlt majdnem másfél évtizedben rengeteg hazai hangfelvétel-tulajdonossal volt alkalmunk együtt dolgozni, a legnépszerűbb hazai produkcióktól kezdve a kezdő zenekarokig, így elég egyértelmű kép alakult ki arról, hogy ezeknek az előadóknak, kiadóknak mi mindenre van szüksége a megfelelő digitális jelenléthez. Ez már messze túlmutat azon, hogy valaki elérhetővé tegye a zenéit a digitális szolgáltatásokban.”
Az alábbiakban ezeket a plusz szolgáltatásokat mutatjuk be. Fontos szempont az is, hogy noha a nagy nemzetközi terjesztőknek is van ügyfélszolgálata, ezektől nem várhatjuk, hogy olyan mélységben foglalkozzanak az ügyfeleikkel, olyan gyorsan reagáljanak egy megkeresésre, mint egy-egy jóval kisebb magyar cég. „Rengeteg olyan partnerünk van, aki olyan nemzetközi szolgáltatótól jött hozzánk, ahol első ránézésre nagyon kedvezőnek tűnt a konstrukció, de aztán azzal szembesült, hogy igazából semmit nem kap ezért, senkihez nem tud fordulni, ha kérdése van” – írta Sebestény-Gallasz Enikő.
YouTube, TikTok
A zene terjesztése mellett a WMMD egyik legfontosabb szolgáltatása a YouTube jogkezelés és – külön megállapodás keretében – csatorna optimalizálás. A TikTok térhódításával is lépést tartanak, így ezen a platformon sem csak annyit tesznek, hogy elérhetővé teszik a hangfelvételeket, hanem a TikTok hirdetési partnereként zenei kampányok tervezésével és menedzselésével is foglalkoznak. „Ez a platform már szinte kikerülhetetlen az aktuális produkciók számára, de sok előadó nem találja még a helyét ebben a közegben, ezért a megfelelő tartalomstratégia tervezésében és a platform optimális használatában is igyekszünk segíteni a partnereinknek” – írta Sebestény-Gallasz Enikő. Hirdetési szolgáltatásuk egyébként más platformokon is működik: GoogleAds, Facebook/Instagram és Spotify hirdetésekkel, továbbá sajtó PR-ral is foglalkozik a cég. Az elmúlt hónapokban a partnerektől érkező igények alapján zenei pályázatírással, illetve podcastok és hangoskönyvek terjesztésével is elkezdtek foglalkozni.
Jehan Paumero úgy látja, hogy míg „pár éve elég volt csak elérhetővé tenni a katalógusokat a platformokon, ma már sok előadónak több elvárása van”, és ezen belül is új fejlemény, hogy „végre nem csak YouTube-fókuszált a piac”. A TikTokon elérhető bevétel egyelőre szerinte nem jelentős, viszont egy jól sikerült kampány eredménye a többi (magasabb jogdíjat fizető) platformon is látszik. Persze a Believe is foglalkozik YouTube jogkezeléssel, a felületüket használva például jóval gyorsabban lehet hivatalosan elismert előadói csatornát indítani.
Playlistek, rádiók
Nagyon fontos szolgáltatás, amit a Believe nyújt, hogy a YouTube- és streaming optimalizáció mellett a playlistekre is igyekeznek bejuttatni (pitchelni) a dalokat. Ugyan például a Spotify-on ezt már az előadók egyénileg is megtehetik, de azért ennél gyakran hatékonyabb lehet egy cég szakértő, a szolgáltatókkal közvetlen kapcsolatot tartó csapata. A Believe editorial & marketing partnership csapatának Magyarországon is van két tagja, akik heti szinten tartják a kapcsolatot a helyi és nemzetközi playlist kurátorokkal.
Sok év várakozás után végre Magyarországon is megjelentek a helyi zenékből összeállított playlistek a Spotify-on, illetve az Apple Musicnak, Deezernek is van helyi szerkesztője. Paumero szerint nem érdemes csak a Spotify-ra koncentrálni, mert „azon túl is van élet”: sok felhasználója van más platformoknak is, amelyek ráadásul magasabb jogdíjat is fizetnek. A nemzetközi playlisteket már nehezebb elérni; mint a Believe munkatársa fogalmazott, „viszonylag kevés itthoni előadó van arra felkészülve, hogy az ehhez szükséges komoly marketingtervet és a releváns kontextust be tudja mutatni a platformoknak. Ezek megléte mellett fontos, hogy minden anyagot megkapjuk időben, több héttel a megjelenés előtt.” A régióban ezen a téren a legjobban a román zenei színtér áll; az ottani kiadóknak több évtizedes tapasztalatai vannak a zenei exportban, a digitális világban is kiépítették a kapcsolataikat, és „több a nemzetközi piacokon releváns előadó”.
A Believe továbbá gyakran kipróbálhat olyan fejlesztéseket, amelyek még nem érhetők el mindenki számára. Így béta tesztelhették a Canvast a Spotify-on, a YouTube Shorts felületét, a teljes számok terjesztését a TikTokra. Kipróbálták a Spotify vitatott Discovery Mode-ját, amivel az a tapasztalatuk, hogy „néhány esetben pár hét alatt megtriplázta egy-egy szám rádiószerű és autoplay meghallgatását”, és olyan új hallgatókat hozott az előadóknak, akiket másként nem értek volna el.
A WMMD és a Dalok.hu a hazai rádióknak és podcasthallgatóknak is ajánlja partnerei zenéit. A Dalok.hu 2008 óta futó Dalok-Galopp című műsora a (2019 óta online működő) Civil Rádión hallható, podcastként is elérhető a fő platformokon. Az oldaluk nemcsak zenei áruház, hanem egyben híroldal is; a közösségi médiában is aktívak. Hírlevelük 8000 ellenőrzött címre megy ki kéthetente. A WMMD rádióműsora 24 vidéki frekvencián fut. A WMMD Artist Spotlight heti rendszerességgel egy-egy kiválasztott új megjelenést mutat be hírlevélben, esetenként ezt még saját finanszírozású hirdetési kampány is kiegészíti. (Bizonyos esetekben, egyedi egyeztetés alapján az is előfordul, hogy egyes produkciókat előfinanszíroznak vagy előleget adnak nekik.) A WMMD saját playlistje a Spotify-on a Hallgass Hazait; emellett tematikus playlisteket is indítanak az előadók szerkesztésében, így a hallgatók az új megjelenések mellett kedvenceik zenei ízlését is megismerhetik.
Tanácsadás, adatok
Hét évvel ezelőtti cikkünkben azt írtuk, hogy a magyar aggregátorok fontos feladata, hogy oktassák, tanácsokkal lássák el partnereiket az online zeneterjesztés kérdéseiben. Ez azóta is megmaradt; bár úgy tűnhet, hogy nagyobb a tudatosság a zenei szakmában, a digitális tér folyamatosan változik. Ahogy a Dalok.hu-t képviselő Biljarszki Emil fogalmazott, akár csak egyetlen platform, mondjuk a YouTube olyan gyakran áll elő új fejlesztésekkel, változtatásokkal, hogy még a bennfenteseknek is nehéz követni ezeket.
„Több mint ezer partnerünk van, nagy sokszínűség jellemzi őket ebben a tekintetben is, de általános az, hogy egy-egy új partnernek gyakorlatilag az alapoktól szükséges elmagyarázni a digitális világ vagy akár úgy általában a zeneipar működését” – írta Sebestény-Gallasz Enikő. Ebbe beletartozik például a közös jogkezelés ismertetése, illetve segítséget nyújtanak az adatszolgáltatásban is. „Igyekszünk nemcsak a szerződéskötéskor, hanem rendszeresen tájékoztatni a partnereinket az aktualitásokról, újdonságokról, vagy akár régóta működő eszközökről emlékeztetőül. A személyes kapcsolattartáson túl ennek az egyik legfontosabb eszköze a heti hírlevelünk és a blogunk, illetve idén indítottuk el a TikTok oldalunkat, szintén edukációs tartalmakkal. Tavaly már megrendezésre került az első nyílt workshopunk, melyben a Spotify regionális képviselője beszélt a partnereinknek a pitching lehetőségekről. Az ilyen workshopokat igyekszünk majd rendszeresíteni a jövőben.”
A Dalok.hu szintén kommunikál nemcsak a hallgatókkal, hanem az előadókkal, kiadókkal is; a Spotify és a YouTube működéséről például többrészes hírlevelet készítettek, és bemutatják a digitális piac aktuális trendjeit.
A Believe felületén Artist Resources névre hallgat az a rész, ahol az új trendekről írnak, továbbá a cég tudásbázisában a „egy előadó vagy kiadó megtalálhatja a választ a legtöbb kérdésére” Jehan Paumero szerint. Ugyanakkor hozzátette, hogy bár „sok kártya van a kezünkben, ezekből még kevés előadó válogat. Sokakban megmaradtak a rossz berögződések: az utolsó pillanatban töltik fel a zenét minden kísérő információ nélkül stb. Ezen próbálunk változtatni, és kísérni az előadóinkat az újabb lehetőségek felé.” Sebestény-Gallasz Enikő is úgy látja, hogy a hatékonysághoz elengedhetetlen, hogy „az adott partner kellő tudatossággal álljon a digitális jelenléthez, és legyen benne szándék arra, hogy dolgozzon a cél érdekében.”
Az egyes platformok, illetve terjesztők is részletes statisztikákat nyújtanak az ügyfeleiknek. A Believe felületén például „meg lehet tekinteni, hogy hány streamet generál egy katalógus trackenként, platformonként, beleértve az olyan fontos lokális platformokat, mint a VK vagy Yandex Oroszországban, a Tencent vagy a Netease Kínában. A Shazam-lekérdezések számát is lehet követni, meg lehet nézni, melyik szám melyik playlistre került fel” – sorolta Jehan Paumero a lehetőségeket. Sebestény-Gallasz Enikő kiemelte, hogy „igény esetén személyre szabott tanácsadást nyújtunk partnereinknek arra vonatkozóan, hogy az eladási adatok és egyéb statisztikák alapján melyik platformra érdemes koncentrálniuk, ott milyen eszközök segítségével tudnak minél hatékonyabbak lenni”.
Díjazás
A díjazásról Biljarszki Emil küldte nekünk a legrészletesebb adatokat: „Egyszerű és áttekinthető díjazási rendszert használunk: a jutalékunk mértéke minden esetben 15%. A Dalok.hu-n való eladás esetén megfizetésre kerülnek a kötelező díjak, így az ÁFA és a szerzői jogdíj, valamint a fizetési megoldás költsége. A fennmaradó rész a fizetési megoldástól függően 56-68%. Továbbterjesztésnél a platformokról befolyó díj 85%-a a partnerekhez kerül. Ezért a díjért minden partnerünk minden szolgáltatásunkban részesül.”
A WMMD szintén bevételmegosztásos modellben dolgozik, standard szerződéssel. Ezen kívül a plusz szolgáltatásokért kérnek pénzt, van, amelyikért havi díjat, másokért egyszeri összeget. Ilyen szolgáltatások pl. a csatorna optimalizálás, YouTube képzés, speciális tanácsadás. „A hirdetési kampányainkat pedig az ügynökségi működéshez hasonlóan egyszeri kampánydíjért végezzük” – írta Sebestény-Gallasz Enikő.
Ebből a szempontból a Believe különleges, hiszen a francia központú cég 2015-ben felvásárolta az egyik legismertebb terjesztőt, a TuneCore-t. Ez utóbbi éves díjat kér, viszont cserébe a bevételek 100%-a jogtulajdonosé lesz. A Believe maga viszont a bevételből részesedik, ennek mértéke „a katalógus méretén és minőségén is múlik. Tehát jobb százalékot tudunk ajánlani egy nagy kiadónak, mint egy háromlemezes zenekarnak” – írta Jehan Paumero. A harmadik, nemzetközi megoldás az ún. kiadói szolgáltatások modellje, ez azonban inkább a nagyobb piacokon működik.
Categories: Hírek
Leave a Reply