A Music Ally összegyűjtötte 2016 legjobb zenei kampányait. Ezek közül 12 megtalálható itt (pdf-ben itt). A teljes lista előfizetők számára érhető el.
A kampányokban részt vevő szakemberek által írt ismertetők fő tanulsága az, hogy a siker titka a rajongók, ezen belül is a leglelkesebbek mozgósítása a közösségi oldalakon. Ők egyrészt hírét viszik egy új lemeznek vagy videónak, másrészt pedig egy sok embert megmozgató kampány olyan történet, amivel a média érdeklődését is fel lehet kelteni. Ezt persze eddig is tudtuk, viszont az, hogy mindez milyen hatékony lehet, már meglepő eredménye lehet a Music Ally gyűjtésének. Az egyik kampány bemutatása így kezdődik: a Bear’s Den zenekarnak nem voltak komoly sajtókapcsolatai sem az online, sem a print médiában, és első lemezük a top 50-be sem került be. A sikeres kampány több országban top 10-es helyezésekhez vezetett, telt házas koncertekhez, Glastonbury-fellépéshez.
A leggyakoribb megoldás nem meglepő módon az exkluzív tartalmak megosztása, amiket aztán a rajongók tovább osztanak. Érdemes erre gondolni már a lemezfelvétel során. A Bear’s Den például húsznál több rövid videót tudott megosztani a stúdiómunkákról; a Biffy Clyro pedig 360 (!) fotót. De ez még önmagában nem biztos, hogy elég.
Talán még jobb, ha sikerül a rávenni arra a rajongókat, hogy saját tartalmakat készítsenek: képeket, rajzokat, videókat vagy akár tetoválásaik fotóit osszák meg. Fontos ilyenkor, hogy tudják, mi a zenekar által használt hashtag, amivel kapcsolódnak a többi rajongóhoz és az előadóhoz. Hasznos eszköz a Facebook Timeline, amely egy helyre gyűjti a megfelelően felcímkézett tartalmakat. A Daughter zenekar rajongói például még a lemezmegjelenés után majd’ egy évvel is posztolnak ilyeneket. Segít, ha van valami erős vizuális tartalom; Aurora például lepkéket gyűjt, és rajongói is ebben a témában posztolnak.
További hatékony eszköz, ha az új zenét rejtélyes utalásokkal vezetik fel, amelyeket a rajongók egymás között kitárgyalhatnak, különféle értelmezéseket megvitatva. A legnevesebb ezek közül az angol The 1975 teljes közösségi médiás jelenlétének “elsötétülése” volt, amit az új album vizuális világának lépésenkénti felépítése követett. (Ezt a módszert nem ők alkalmazták először.) A Biffy Clyro új albumát különböző, először csak az elvakult rajongók számára feltűnő jelekkel vezette fel, például a honlap galériájában külön hírverés nélkül elhelyezett képpel.
A rajongók “versenyeztetése” szintén aktivitásra serkenti őket, és nagyot tud szólni. A Bastille interaktív térképen mutatta, hol streamelik legtöbben az új albumot, és a (a lakosság számához képest) legaktívabb városban élő rajongók különleges koncertet kaptak. Birdy ázsiai turnéja előtt minden városban elrejtettek egy origami madarat, két-két ingyenjeggyel. Az együttműködés is jó: a CNCO a Pokémon Góhoz hasonlóan “rejtette el” új dalait egy-egy városban, és ha elég rajongó “talált rájuk”, akkor újabb tartalmakat kaptak.
A gyűjtemény bővelkedik az ezeknél is kreatívabb megoldásokban. A 5 Seconds Of Summer az új Szellemirtók filmhez készült dalát úgy promótálta, hogy egy (mobilszolgáltatóval partneri kapcsolatba lépve) olyan hirdetéseket készítettek, amelyeken az együttes tagjai mint szellemirtók pózoltak; a megadott számot felhívó rajongók a zenekar üzenetét és az új dal egy részletét hallgathatták meg. Természetesen a hívók számait mentették, hogy későbbi kampányokban felhasználhassák ezeket. A Bear’s Dean Dew on the Vine című, pingpongozós témájú, vicces videója kapcsán arra kérte a rajongókat, hogy kedvenc karakterüket megnevezve posztolják, illetve pingpongmeccsekre hívta a rajongókat londoni és bristoli koncertje előtt.
Néhány egyedi kiadványhoz egyedi promóció készült. Jeff Buckley első poszthumusz albumának megjelenése apropóján jól áttekinthető, streamelhető formában gyűjtötték össze az 1997-ben elhunyt, azóta legendássá lett énekes lemezgyűjteményét. Marc Almond eleve a legnagyobb rajongóknak készült gyűjteményes kiadványát pedig egyebek között egy olyan videó vezette fel, amin az énekes maga először látja és bontja ki a díszdobozt; a YouTube-on elterjedt “unboxing” videó egyedi változatának az volt az üzenete, hogy maga Marc Almond is rendkívül lelkes a gyűjteménye miatt, és ez a rajongókra is átragadt.
Tanulságos még átnézni a néhány kampánynál megadott költségadatokat. Az említett kampányok többsége 5, de inkább 10 ezer fontnál is többe került, és nem ritka a 25 ezer font fölötti összeg sem. Vagyis kb. minimum 2-3 millió, de nem egyszer 10 millió forintos kampányokról beszélünk.
Categories: Hírek
Leave a Reply