Évről évre több női zeneszerző és szövegíró tevékenykedik hazánkban. Ez derül ki az Artisjus adataiból, amelyeket a nőnap alkalmából tett közzé. A 2016-ban újonnan regisztráló dalszerzők közül csaknem minden negyedik volt nő. Kevésnek tűnhet, mégis jelentős előrelépés ez a korábbiakhoz képest: a női dalszerzők aránya itthon 2015-ben 16%, 2005 előtt mindössze 5% volt. A nők részére kifizetett jogdíjak mértéke a növekedést ilyen arányban még nem követi, de várhatóan ez hamar változni fog.
A világhírű női előadók vagy az elismert zeneipari cégvezetőnők térnyerése ellenére a nemek közötti egyenlőtlenség továbbra is a globális zenei világ egyik problémája. Az Artisjus frissen közzétett adatai alapján kijelenthető, hogy a hazai piacon koránt sem kiegyenlített a nemek aránya, de az utóbbi néhány évben látványos fejlődés tapasztalható.
2016-ban az Artisjusnál regisztráló új magyar dalszerzők száma 1.451 volt, ebből 342 volt nő, ami a regisztrálók 23,6%-át jelenti. 2015-ben ugyanez 16%, 2005 előtt: 5% volt, de a brit PRS adatai szerint a szigetországban is csak 13%-ot tettek ki a női dalszerzők 2013-ban.
A 2016-ban bejelentett zeneművek száma 18.195 volt, a női szerzővel (is) rendelkező dalok száma pedig összesen 2.432, – ez 13,4%-os arányt jelent. Az Artisjus 2016-ban a magyar dalszerzőknek összesen 4,486 milliárd forint jogdíjat fizetett. Ebből a női dalszerzőknek 376 587 948 Ft jutott, 8,4%-ot hasítva ki a teljes jogdíjtortából. Ez az arány 2007-ben még 5,1 % volt.
Természetes, hogy a jogdíjkifizetések mértéke nem tudja azonnal követni az újonnan regisztráló női szerzők és dalaik növekedő arányát. Némi időnek el kell telnie, mire egy új szerzői regisztráció, illetve dalbejelentés eredményeként konkrét jogdíjkifizetésre kerül sor, hiszen az ismertség, a kellő mennyiségű nyilvános elhangzás elérése nyilvánvalóan nem egyik pillanatról a másikra történik.
Női példaképek és díjazottak
A női szerzők munkáját a hazai iparági díjak, köztük a zenei alkotást középpontba állító Artisjus-díj is egyre inkább elismeri. Míg korábban főleg előadói területtől kerültek ki női díjazottak, az utóbbi években egyre gyakrabban kapták meg női szerzők is a szakmai szervezet elismerését. 2014 óta minden évben akad legalább egy női szerző is a díjazottak között: három éve Váczi Esztert választották az év szövegírójának, egy évvel később Tallér Zsófia lett minden idők első Artisjus-díjjal kitüntetett női komolyzenei díjazottja, tavaly pedig Jónás Verát választották az év junior könnyűzenei alkotójává. Palya Bea 2010-ben kapott Artisjus-díjat, ő a Dal+Szerzőnek tavaly írt arról, hogy szeretne több női dalszerző-énekest látni itthon.
Erős női jelenlétet tükröz az új szerzemények versenyének is tekinthető A Dal című televízióműsor, amelynek utóbbi évadaiban a versenybe került szerzemények mintegy egyharmada női szerzővel (is) rendelkező mű volt. Sőt, a tavalyi nyertes Pioneer egyik szerzője is női alkotó, ő Csarnai Borbála.
“Fontos, hogy legyen követhető női dalszerzői minta a fiatal szerző generáció előtt. Mind a díjazott női alkotók, mind a női szerzők számának növekedése ebbe az irányba mutatnak. A most közzétett 2016-os statisztika nem egy egyszeri, kiugró eredmény, hanem egy stabil, fennmaradó változási folyamat része, amelyben a nők várhatóan egyre nagyobb teret fognak nyerni” – mondta a tavalyi adatokra reagálva Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.
Leave a Reply