Az egyik legismertebb zenei adatelemző cég, a Chartmetric először elkészített éves jelentésének legérdekesebb elemzése az a rész, amelyben a zenészek karrierjének jellegzetes mozgását írják le.

A Chartmetric kb. 9,7 millió zenész adatait követi számos platformon; ebben majdnem mindenki benne van, aki valaha feltöltött egy dalt valamilyen stream platformra. A zenészek népszerűségét egy olyan pontszámmal mérik, amiben a rajongói elkötelezettség különféle online megnyilvánulásait (lájkok, követések, megosztások stb.), a különféle platformokon elért hallgatottságokat, nézettségeket és a népszerűség egyéb mérőszámait (pl. playlistre mentések) foglalják össze.

E pontszám alapján az előadókat a következő kategóriába sorolják: szupersztár / legenda (az 1500 legtöbb pontot elérő előadó, a két kategória között a pálya hossza a különbség), mainstream (az első 12 ezer hely, leszámítva a szupersztárokat), középszint (a 12 ezrediktől a 35 ezredik helyig), fejlődő (35 ezrediktől a 100 ezredikig), felfedezetlen.

Bár a hírek a “semmiből a toplisták élére” típusú sztorikat kapják fel, az adatok azt mutatják, hogy “minden korábbinál nehezebb egy zenésznek kitörnie”.

2023-ban több mint 1,3 millió új előadót regisztrált a Chartmetric rendszere – érdekes, hogy ennél is több, 1,8 millió új előadó töltött fel zenéket 2022-ben, így az adatelemző által számon tartott 9,7 millió előadó kb. harmada az elmúlt két évben töltötte fel az első dalát a netre.

Az új előadók kb. feléről keletkezett annyi adat, hogy a fenti kategóriák egyikébe be lehetett sorolni őket. 99,9%-uk a fent ismertetett két legalsó kategóriába került, tehát felfedezetlen vagy fejlődő előadó maradt az év végéig. Ez azt jelenti, hogy egy ezrelékük (vagyis az összes új előadót nézve a fél ezrelékük) jutott a Chartmetric pontrendszere alapján a 35 ezer legnépszerűbb előadó közé.

A Billboard az eredményt kommentálva megjegyzi, hogy ez egyrészt azt jelenti, hogy “a norma a névtelennek maradás”, ugyanakkor olyan nagy számokról van szó, hogy még az ezrelékek is komoly mennyiséget, több száz előadót jelentenek; őket keresik a folyamatosan új felfedezésekre vadászó kiadók és más zeneipari cégek.

Ha nem kizárólag az új előadókat nézzük, akkor is azt látjuk, hogy nehéz az előrejutás. A felfedezetlen kategóriába sorolt zenészek 87,6%-a egész évben ott is maradt; 12,3%-uk lépett előre egyet (vagyis került be az első százezerbe). Az ennél nagyobb ugrások igen ritkák: mindössze fél ezrelék lépett a legalsó kategóriából legalább a középkategóriáig. A “fejlődő” kategóriából pedig 2,5 ezrelék lépett be egy szintet átugorva a mainstreambe; ennek duplája, 5 ezrelék esett ki az első százezerből. A következő lépcsőre, a középszintre 12,5% jutott innen.

A legszignifikánsabb az előrelépés a középszint és a mainstream között volt: ez 52,4%-nak sikerült. Ami a Chartmetric interpretációjában azt jelenti, hogy “azok a zenészek, akik elkötelezett rajongótábort tudtak felépíteni, szilárd alappal bírnak, amire alapozva további növekedést tudnak elérni.” (Persze mivel a kategóriák “darabszámmal” vannak definiálva, a feljutást kiesésnek kell kompenzálnia, de erre kevesebb hangsúlyt helyez az elemzés.) A folyamatos építkezés fontossága abban is megmutatkozik, hogy a mainstream kategóriából 28,9% tudott feljudni a szupersztárok közé.

A Chartmetric jelentése sok más adatot is közöl. Kiderül például, hogy az Instagramon nőtt a legnagyobbat a zenészek követése. Egy év alatt 43,3 milliárdról 49,5 milliárdra nőtt a követőtáborok összesített nagysága – ez természetesen úgy jön ki, hogy aki több zenészt követ, az többször számít bele. A YouTube-on kicsivel több mint fele a követők összesített száma (26,4 milliárd), a TikTokon 13,8 milliárdról 17,2 milliárdra nőtt egy év alatt. A nők többségben vannak a zenészek követői között az Instagramon (56%) és a TikTokon (64%), a YouTube-on fordított az arány (45% nő, 55% férfi).

Categories: Hírek