Probléma a kiadók számára
Az egyik legtöbbet idézett adat a mai zeneiparban az, hogy a stream szolgáltatók katalógusába napi átlag 100 ezer új szám kerül be. Ezt szokás abból az irányból is megközelíteni, hogy nagyon nehéz kiemelkedni ebből a felfoghatatlan tömegből; de más megközelítésekből is problémát jelent a hosszú farok egyre gyorsuló növekedése.
A major kiadók számára például az egyenként nagyon kevéssé hallgatott, összességében viszont egyre nagyobb tömeget képviselő zenészek azért jelentenek problémát, mert már látható módon csökkentik a piaci részesedésüket, és ezáltal a jogdíjakat is. A nyilvánosságnak nem erről beszélnek, hanem arról, hogy a jogdíjfelosztás jelenlegi rendszere annak kedvez, hogy egyes szereplők értéktelen, “zenének is alig nevezhető” számokkal árasszák el a szolgáltatókat – ahogy a Universal vezetője fogalmazott.
Probléma a szolgáltatók számára: adattárolás és moderáció
De a jelenség a stream szolgáltatók számára is problémás. Egyrészt egyre komolyabb költség az adattárolás, és egy nagyon kevesek által hallgatott zene aligha hozza vissza a tárolásának és hozzáférhetővé tételének árát.
Egy másik szempontra a Music Ally-n megjelent írásban hívta fel a figyelmet a Rock Paper Scissors PR-cég egyik vezetője, Tristra Newyear Yeager. Eszerint egyre komolyabb gond lesz a moderáció. Az Európai Unióban is nagyobb jogi felelősséget kell vállalniuk a platformoknak az ártalmas tartalmakért, az Egyesült Államokban pedig több tagállam hasonló irányba mutató törvényeket fogadott el, vagy készül erre, és a legfelső bíróság előtt két, ezzel kapcsolatos ügy is van.
Így hamarosan a stream szolgáltatók a moderációs kötelességeik ugrásszerű növekedésére számíthatnak. Ez mostanában leginkább a podcastokkal kapcsolatban került elő, de az is közismert, hogy a szélsőséges, gyűlöletkeltő csoportok “egyik kedvelt módszere az új tagok toborzására a zene” – írja Yeager. Ráadásul az audio tartalmak moderálása különösen nehéz, a stream szolgáltatók pedig – egyelőre legalábbis – jóval kevesebb moderátort alkalmaznak, mint más tech platformok. A Facebook és a YouTube több tízezer emberrel áll szerződésben, ehhez képest a Spotify által ősszel felvásárolt, moderálással foglalkozó Kinzen nevű cégnek tíznél kevesebb saját alkalmazottja volt, és ismeretlen számú szerződéses moderátora.
A hosszú farok megkurtítása
Mindkét szempont (a költségek és a moderáció) abba az irányba mutat, hogy “túl magasra nőhet annak az ára, hogy bárkinek megengedjük, hogy audio tartalmakat terjesszen a stream szolgáltatóknál” – írja Yeager. Az persze kérdés, hogy milyen gátakat lehet beépíteni a jelenlegi rendszerbe. Át lehet tolni például a felelősség egy részét a digitális terjesztőkre, amelyek közül több már most is a színfalak mögött végez hasonló munkát: próbálják biztosítani, hogy a náluk terjesztett zene ne legyen törvénysértő és a lehető legjobb metaadatokkal legyen ellátva. De maguk a szolgáltatók is alkalmazhatnak – esetleg helyspecifikus, az adott ország jogi szabályozását figyelembe vevő – szűrőket. Mindenesetre valószínű, hogy a jövőben “nem lesz ennyire egyszerű és olcsó eljuttatni a zenét a nagy kereskedelmi szolgáltatókhoz”.
A MIDiA elemzője, Mark Mulligan is írt erről a témáról néhány hónapja (posztjára Yeager is hivatkozik). Szerinte két a hosszú farok megnyirbálásának két módja van. Az első a katalógusokba való bekerülés megnehezítése, korlátozása. Erre több módszer van: a bekerülés megakadályozása; az alig hallgatott zenék hátrányos megkülönböztetése az algoritmusok által; a keresésekből, ajánlásokból való eltávolítás, vagy legalábbis a prioritás csökkentése. Csakhogy mindegyik módszert be lehet úgy állítani, hogy a zeneipar nagy szereplői elzárják az utat a jövő generációja elől; ráadásul morális kérdéseket is felmerülnek azzal kapcsolatban, hogy ki az, aki bekerülhet.
Mulligan egy másik módszert is javasol: a jogdíjakból való részesedést is lehetne alsó korláthoz kötni. Mondjuk egy évi 1000 meghallgatás alatt nem járna jogdíj, és az így fennmaradó összegeket a hallgatottabb zenék jogtulajdonosai között osztanák fel. Ez azok számára, akik elesnek a jogdíjtól, nem jelentene komoly érvágást, viszont a sok kis tétel együttvéve már komoly összeget jelentene, ami a nagyobb hallgatottságú, de még mindig a hosszú farokba tartozó zenészek számára már fontos lehet. Így ez az opció “altruisztikusabb, mint amilyennek elsőre látszik” – írja Mulligan. Igaz, az ő írása nem veszi figyelembe a moderáció szempontját, de a bekerülés költségének növelése által ez is enyhítené a szolgáltatók gondjait.
Categories: Hírek
Leave a Reply